Élet

Az élet szólított, és újabb csatákat adott, amiket meg kellett vívnom. Tudtam és éreztem, hogy nem zárult még le az életem eme szakasza, sőt még mindig érzem, hogy tartogat újabb és újabb átélni valókat, de jöjjenek csak. Kövek ezek, építő kövek.

Mert bizony minden ami jön, az rombolhat de építhet is. Sőt, van ami rombol, aztán én építek a romokból. Ettől is olyan különleges az élet. Én nem kérem, de ő adja, és bizony sosem véletlen. Látnom kell a mélységeket és a magasságokat is magamban. Vannak szakadékok és vannak hegyek. Minden területen mászni kell. Valahonnan fel, és valahová fel. Így megy ez. 

Apropó mászás. Már előbújtak az első napsugarak, és a bakancsot is edzőcipőre cseréltem, ami jó és fantasztikus érzés. Az esték már nem hidegek, csak hűvösek, lám eljött az én időm. A séták ideje. Mindig rá kell jönnöm, hogy ez számomra olyan segítő támasz, ami létfontosságú. Ha bajom volt régen mindig sétáltam esténként. Amikor már csendesebbek az utcák és nem ér annyi inger. Amikor csak szól a zene a fülemben, az agyamban pedig a gondolatok. Így hát mivel kellemes az időjárás újra sétálgatni kezdtem esténként. Most is épp a sétálásból értem haza. 

Olyan nyugodt tudok lenni az ilyen estéken, hogy az leírhatatlan. Már csak azt nem tudom eddig miért is nem jutott eszembe sétálni, amikor fájt valami. Tudhattam volna, hogy ez majd segít. Mindegy, jobb később mint soha. A lényeg, hogy megint elővettem ezt a szokásomat, és ennek köszönhetően jól vagyok. 

Hogy ez meddig tart, azt nem tudom, de már nem is érdekel. Az viszont igen, hogy ha jön a baj, akkor legyen hová nyúlnom, legyen mibe kapaszkodnom. A megoldás pedig mindig kéznél van, csak szét kéne nézni, és megragadni. Az élet adja, csak észre kell venni, és figyelni kell rá.

Jeleket mindannyian kapunk, de mindenkinek magának kell ezekre odafigyelni, és elkapni azt. Látod, én is megkaptam a sajátomat és figyelek is rá. Neked is ott van, csak nézz szét. Ne csak előre bámulj, hanem fordítsd el a fejed, és figyelj arra, ami körülötted van. 

Az élet már csak ilyen. Mindenki számára hordoz valamit, mindenkinek tud adni valamit, ami segít, amiből építeni lehet. De az élet nem építhet helyetted. Ő adja a lehetőséget, viszont neked kell élned vele. Érdemes megragadni mindent, mert nem véletlen kaptad. Nincsenek véletlenek, ez az én örök mottóm. 

Higgy az életben, és annak a szépségében. Keresd a köveket, amikből várat tudsz építeni. Ha pedig felépítetted gyönyörködj a munkádban.

Csodaszép lesz, ezt elhiheted nekem. :)