2014. október 2., csütörtök

Egy részed belehalt



Nem sírsz mindennap, mégis minden egyes perc, amikor eszedbe jut, az maga a kín. A szíved darabokra tört, a lelked zokog.
Nem tudod elmondani neki, hogy mennyire rossz. Hogy félig meghaltál. Hogy hiányzik. Nem szeretnéd elveszíteni. Bár úgy érzed, hogy elveszítetted.
Az élet megy tovább. Igen, megy...de mégis hogy. Nem lehetnek boldogok a napok, mikor kiszakadt belőled egy darab. Hogy mosolyoghatnál őszintén, mikor belül keserves könnyek hullnak? 
Hiába próbáltál tovább lépni, egyszerűen nem megy. Nem tudod, hogy mit érez, fogalmad sincs, hogy mit gondol. Szeret-e még egyáltalán?
Félsz a választól, ezért nem lépsz. Pedig te is tudod, hogy jobb lenne helyre rakni mindent. De csak vársz. Hallgatod az óra ketyegését, és hagyod, hogy némán múljanak el a percek.
Őrlődsz, és ez napról napra egyre rosszabb lesz. Érzed az űrt, tudod, hogy mi hiányzik.Szétnézel. Rend van körülötted. Rend, de mégis üresség. Mert hol van a mosolya, hol van az a gyönyörű arc? Nem látod sehol, és Isten tudja, hogy mikor látod majd újra.
Vársz. Várod. Biztatod magad, hogy majd jönni fog, mert jönnie kell. Azt szeretnéd, ha ő keresne, ha bekopogna hozzád. Szeretnéd, ha megölelne, és azt mondaná "Nincs semmi baj".
Elképzeled százszor, hogy mit fogsz mondani majd, mikor újra találkoztok. De mikor lesz az, és hol? Egyáltalán lesz-e még valaha?
Szereted. Nem szeretnéd, hogy vége legyen. Fontos neked, és a szíved mélyén reméled, hogy te is az vagy neki.
Remegve várod a percet, hogy megölelhesd, és elmondhasd, hogy mennyire szereted, és milyen nagyon hiányzott.
Vagy egyszerűen csak zokogj a vállán, és ezzel megmutasd mindazt, amit érzel
Meg szeretnéd köszönni, hogy szeret még, és hogy visszajött. Vissza szeretnéd kapni őt. Vele együtt pedig a hiányzó darabot.
Az életet.

Összetalálkozás


Van egy pillanat, amikor történik valami. Két tekintet egymásba fonódik, vagy két kéz összeér. Ott van. Életre kelt. 
Csak állsz, a levegő megfagy körülötted. Aztán megtöröd egy mosollyal. A kémia beindul.
Bizony van ilyen. Létezik. Valóságosabb bárminél. Nézed őt, és ő néz téged. Belépett azon a titkos kapun. Beköltözik a szívedbe, a lelked legmélyére.
Nem tudsz létezni anélkül, hogy ne gondolnál rá. Nem tudsz róla semmit, azt viszont annál inkább, hogy milyen érzéseket váltott ki belőled. A szíved még sosem dobogott ennyire, és nem kerülgetett az ájulás senki közelében. Viszont mikor ő megjelent elvesztetted a kontrollt az agyad és a szíved felett is.
Tudtad, hogy ez az a bizonyos perc, és ő az a valaki, amiről és akiről egész életedben álmodtál. Nem számít semmi, csak ő.
Ha nem is látod többé, akkor is örökké emlékezni fogsz rá, és nem felejted el életed legszebb pillanatát. Örökre a szívedbe költözött, és ott is fog maradni.
Jöhet majd valaki más, jöhet majd száz másik. Ő ott van, ott is lesz. Ő volt az első, és ő lesz az utolsó. Hiszen ez nem ismétlődik meg, ilyen egyszer van az életben.
Őrizd meg, és legyen a legszebb emléked. Ne várj tőle semmit, csak köszönd meg amit adott. Ha pedig folytatódna, akkor élvezd ki minden pillanatát.
Mikor mennie kell engedd el, ha pedig marad... Szeresd. Örökké.

Az élet változások folyamata


Az élet mindig alakít. Vagy mi alakítjuk az életet? Hm, jó kérdés.
A történések csak úgy jönnek-mennek az életben. Egyszer fenn, máskor lenn. Ettől is olyan csodás ez az egész. Sosem tudhatod mire ébredsz holnap, vajon mi kerül az utadba, mi lesz gyökeresen része az életednek.
Száguldanak a másodpercek, nem állnak le. Egyetlen pillanatra sem. Pörög az élet és vibrál. Lehet nem is érzed, de így van. Olykor hosszú az a bizonyos vihar előtti csend. Nyugalom van, nem történik semmi eget rengető. Aztán bumm. Robban. Teljesen megváltozik minden.
Az élet változások folyamata. Amit ma meg sem álmodsz, az holnap valóság. Ami ma a tiéd, az lehet holnap már nem. És fordítva. Hát nem csodálatos?
Ezért is mondom, hogy ne aggódj a jövőn. Hol van az még? Tedd, amit most kell tenned. Mindent, amit érzel. Ne várj a holnapra. Most vagy itt, most van lehetőség rá. 
Öleld meg az apukád, mondd el anyukádnak, hogy mennyire szereted. Mosolyogj rá bárkire. Nevess, olyan igazán. Köszönj meg mindennap valamit, légy hálás azért amid van.
Ne keresd a hibákat magadon. Mondd reggel a tükörnek, hogy milyen csodás az, akit látsz benne.
Minden perc amit élsz, az maga a csoda. Gyönyörű, meg nem ismétlődő csoda.
Élvezz ki minden napot. Hiszen, hol leszel holnap? Tudod? Nem.
Most lehet, hogy bolondnak tartasz, mert hiszen reggel fel fogsz kelni, elmész munkába. Biztosan?
Megtörténhet, hogy valakivel összehoz a sors. Meg fog változni valami. Sosem lehetsz biztos a jövőben. Csak a mostba. Abban, amit épp átélsz.
Tedd azt, amit szeretnél. Legyen bármi az, nem számít. Ne érdekeljen, hogy vajon más mit gondol. Egyszerűen...
...Légy BOLDOG!

Szabadulj fel!

Szabadulj fel!Sokszor jár ez a fejedben, fel szeretnél szabadulni, fel szeretnél oldódni. De nem sikerül. Ismerős ugye? Folyton azt kérdezed magadtól, hogy "Mi lehet a baj?". Választ azonban már nem találsz rá. Bizony nagyon sokszor előfordul, hogy fogalmad sincs mi a gond, de nyom és szorít, és nem tudsz szabadulni tőle. Aztán egy nap majd rá fogsz döbbenni. Túl sokat foglalkozol más dolgokkal, nem fordítasz elég időt magadra. Van, hogy azt sem tudod mi kell, mire van szükséged. Amíg te sem tudod, hogy mi kell neked, addig semmi nem fog tudni segíteni. Kell néha, hogy csak magaddal foglalkozz. Letisztázz mindent. Tetteket, érzelmeket,gondolatokat.

Változás

A változás nem mindig rossz. Miért lenne az? Vágj bele, ismerd meg. Amíg nem tudod milyen, ne alkoss róla véleményt. Honnan tudod, hogy rossz lesz? Hiszen nem is próbáltad. Nem is ismered.Az új dolgok kizökkentenek a monoton életből. Felkelsz, elmész dolgozni, alig várod, hogy leteljen a műszak. Aztán hazamész. Bekapcsolod a tv-t, felhívsz valakit a barátok közül, netán a családból. Vagy épp folytatsz egy pár mondatból álló eszmecserét a pároddal. Aztán kikapcsolódásképp belemerülsz egy kád forró vízbe. Majd lefekszel aludni. Reggel pedig minden kezdődik elölről. Na, milyen? Borzasztó izgalmas. De most viccet félretéve. 

Szeretni


Szeretni... nem azt jelenti, hogy napjában hányszor mondjuk ki a bűvös szót... szeretni szavak nélkül kell. Úgy kell csak igazán. Hogy a másik fél tudja egyetlen pillantásunkból, vagy egy érintésünkből, hogy szeretjük őt. Szeretni akkor is, ha fáj, szeretni mindenen, az egész életen át...Szerintem csak így érdemes. Hiszen onnantól kezdve, hogy szeretsz valakit, megkap belőled egy darabot. Valami vonz hozzá, valami láthatatlan kötelék odaláncol, és tartozol hozzá. Hozzáér a szíved. Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai. Ha szeretsz valakit, akkor mindkettő részét szereted.

Egyszer eljön

Egyszer el fog jönni. Hidd el. Eljön majd a nap, amikor megvilágosodik az elméd és a lelked. Amikor majd a helyére billenek a dolgok. Összeáll a kép, és te hirtelen megértesz majd mindent. Mi és ki miért volt. Miért van. Hiszen mindennek oka van, ezt jobb ha tudod. Bár lehet most még azt hiszed az életed véletlenek sokasága. Ám ez nem így van. Egy nap majd rájössz. Igen, most talán nagyon akarod tudni, hogy ez vagy az miért volt. Most akarod tudni. Nem holnap, nem 1 év múlva. Most.