Miért olyan nehéz az az 1+1? - avagy a férfi lélek útvesztő(je)

A történet nem érint engem személyesen, szóval nem kell örülni kedves kárörvendők, az én életem ezen a téren teljesen rendben van. Viszont mivel ember vagyok és élek, így részese vagyok a társadalomnak, amit szemügyre is tudok venni. Ebből következik, hogy vannak dolgok, amik fennakadnak a szitámon, és arról addig agyalok, mígnem végül billentyűzetet ragadok, és megírom a véleményem. Ez most is így történt, ezért olvasod ezt a bejegyzést. Na de csapjunk is a lecsóba.

Kapcsolat

Emberek, akik az életedben vannak. A nevek változnak, az események szintén.

Emlékek, amik maradnak, és amik eltűnnek. Csak azok vésődnek az agyadba, amelyek igazán fontosak. Amire később nem lesz szükséged, az a feledésben merül.

Kapcsolatok. Van, ami épít. Van, ami rombol. Így megy ez. A kapcsolatok is változnak. Akad olyan, amelyik megszakad, de van olyan, amelyik kialakul, épül.

A sors eldönt mindent. Hogy mi marad, és mi megy. Vagy ki marad, és ki megy.

Viszont mindenkitől és mindenből kapsz egy darabot, amelyet így vagy úgy, de tovább viszel. 

Ne várj egyiktől se semmit. Köszönd meg, amit hozott, legyen az bármi. 

Hoznak majd könnyeket és nevetést is. Lesz amelyik fájni fog, lesz amelyik boldoggá tesz majd.

Viszont van egy olyan kapcsolat, ami mindenből adni fog, és minden maradni fog. 

Ez talán a legbonyolultabb, de a legértékesebb. 

Ez az, amit saját magaddal kötsz.