2015. december 16., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - VKP Karácsony 2015

Idén, karácsony alkalmából Szilvi felvetette az ötletet, hogy mi lenne ha megajándékoznánk egymást a VKP mozgalom keretein belül. Mondanom sem kell, hogy sikert aratott a dolog, sokan jelentkeztek. Én is benne voltam a buliban :D Izgatottan vártam, hogy vajon kit ajándékozhatok meg, és ki lesz az aki nekem küld ajándékot. Én Vikit kaptam, a Családanyu blog íróját. Viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy engem olyan valaki kap, akivel így a virtuális térben, a blogger közösség által mélyebben is megismerkedhettem. Ő pedig nem más, mint Réka, a Habfürdő blog írója. Még örömtáncot is jártam a kaputól a lakásig, mikor megláttam a feladót. Borzasztóan boldog voltam, és kíváncsi, hogy mit is küldött nekem Réka. Most mindenki számít arra, hogy bemutatom a kis csomagomat, ám ez nem fog megtörténni még. Ugyanis elterveztem valamit, és amíg azt nem viszem véghez, addig bizony nem tudok beszámolni arról, hogy mit rejt az a gyönyörű doboz, amiben érkezett az én kis meglepim. De kárpótlásként itt egy fotó az én csodámról, a tartalmáról pedig később fogom majd kiegészíteni ezt a posztot. :) Azt azért mindenképp szeretném leírni, hogy hálás vagyok a sorsnak amiért engem Réka kapott :) Ölellek Réka :)



2015. december 11., péntek

Bezárt lélek

Bezárt érzések. Bezárt fájdalom. Talán örökké így marad. Nem gyógyuló, heget hagyó sebek. Zokogásra ébredt éjszakák. Nem múló szorítás a mellkasban. Törött lélek. Pengeélen táncolás. Keserves könnyek naponta százszor. Felcsendülő, ismerős dal. Millió emléket rejtő képek és tárgyak. Tompa, kiüresedett tudat. Elernyedt, zsibbadt test. Üveges, üres tekintet. Szorító kéz. Csendes őrjöngés...

...mégsem feladás.

2015. december 1., kedd

XMAS TAG - KARÁCSONYI FILMEK

Közeleg a Karácsony, és bár már október óta látok Mikulás csokikat, meg szaloncukrokat a boltok polcain -ami szerintem borzasztó kiábrándító- mégis december első napja számít talán az igazán karácsonyi készülődés kezdetének. Én már többször kifejtettem a véleményem a Karácsonyról, nem szeretem, nem tudom szeretni fogom-e valaha, az viszont a helyzet állása szerint biztos, hogy nem idén fogom megszeretni. Na de nem ez itt most a lényeg, hanem hogy a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége csoportban beszálltam egy játékba, miszerint mától kezdve december 24-ig minden nap lesz egy téma, amiről írni kell. Az első téma a karácsonyi filmek lesznek. Ha valami extrára, újdonságra vágysz akkor sajnos ki kell ábrándítsalak, rossz helyen jársz. Én ugyanis nem vagyok ilyen karácsonyi filmnézős típus, viszont amiket szeretek azok a jól megszokott, 100 éve játszott filmek. 

2015. november 11., szerda

Liebster Award díjat kaptam

Már több mint egy hónapja kaptam a díjat, de csak most értem meg arra, hogy válaszoljak és megírjam a posztot. Köszönöm Nora's Diaries a kitüntetést. :) A szabályok úgy szólnak, hogy random tényeket kell megosztanunk magunkról, válaszolnunk kell a kérdésekre, amiket az a blogger tett fel akitől kaptuk a díjat, majd meg kell neveznünk 5 blogot és kérdéseket tenni fel. Nos, én nem adom tovább ha nem gond, mert majdnem minden blognál járt már a díj akinek adnám, plusz nem tudok most összehozni kérdéseket, sajnos nincs rá agykapacitás. I'm so sorry... Na de akkor jöjjenek a randomságok rólam és a kérdésekre adott válaszok. 

2015. november 6., péntek

A nap bloggere

Nos, megint egy pici újdonság amit Suz'n Főni tervelt ki. Az MBBK csoportban tette közzé, hogy mit szólnánk ahhoz, ha minden nap lenne egy blogger, akitől lehet kérdezni, és ez a blogger majd egy bejegyzésben válaszol az összes kérdésre. Eddig már rengeteg jelentkezőt regisztráltunk és hát én voltam a leggyorsabb jelentkező, így enyém az első nap. Nagyon sok kérdés érkezett és mindegyik nagyon jó. Volt amelyik többször volt, de azokra csak egyszer válaszolok. Gondolkodtam rajta egy egészen rövid ideig hogy videó formájában válaszolok a feltett kérdésekre, de annyira utálom a hangom visszahallani, hogy egyelőre még nem vagyok felkészülve arra, hogy ezt így nyersen megosszam veletek.

Na de szerintem csapjunk is bele a lecsóba :D








2015. november 2., hétfő

Egy újabb kihívás :)

Nos, a Facebook néha átok, néha áldás. Nemrég azonban egy jó kis kihívásra bukkantam a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők csoportban. Egy 30 napos kihívásról van szó, de ezúttal nem egészséges életmód vagy testformálás a témakör. Inkább amolyan ismerd meg te is jobban magad és ha akarod hát oszd meg gondolataidat a blogon. Ha csatlakoznál (akár van blogod, akár nincs), akkor íme itt a lista, hogy az adott napon milyen témát is kell boncolgatnod. 

2015. október 26., hétfő

#The4WeekChallenge - az elbukás

Emlékszem mennyire bizonygattam, hogy na majd most én megmutatom és végigcsinálom. Röhej vagy Andrea, komolyan. Ha egy 2 napos hasfájás derékba törte azt, hogy véghez vigyem ezt a kihívást, akkor mit is akarok én az élettől? Nevetséges, komolyan. Na de még mielőtt itt élve elásnám magam, azt azért sikerült betartanom, hogy jó útra terelem eltévelyedett, sötét lelkemet. Eltelt egy hónap azóta, amióta felhagytam egy bizonyos életformával, és erre borzasztó büszke vagyok és jobban is érzem magam. Nem kell már az az élet, sőt talán soha nem is kellett volna. Persze utólag mindig okos az ember, amikor már a padlóról kapargatja össze magát, és igyekszik nem feladni, hanem a szarból megpróbál várat építeni. Én is jelenleg az építkezés fázisban vagyok. Sajnos az élet mindig bebizonyítja nekem, hogy mindig van lentebb, mindig tud mélyebbre lökni. A pofonok mintha egyre csak erősebbek lennének, és nem tudom még hányat bírok elviselni. De amíg viselem, addig itt vagyok és megyek tovább akkor is, ha nem érzem a lábam alatt a talajt. Pedig hányszor de hányszor végigfutott az agyamon az, hogy feladom a picsába az egészet és nem érdekel. Kábé tartott kettő percig amíg ezen gondolkodtam, majd egy képzeletbeli maflást adtam magamnak, mert meg vagyok én hülyülve? Dobjak el mindent amiért már megdolgoztam és hagyjam győzni a gonoszt? Frászkarikát. 

2015. október 4., vasárnap

#The4WeekChallenge - #7thday

2015. szeptember 28-án vágtam bele csinos fejszémet egy nagy fába. Ha most olvasol itt először erről, akkor ide kattintva megtalálod a többi posztot is a témában. A régi motorosok meg tudják miről van szó. 

Nos, mivel letelt az első hét, így valamiképp összegezném, hogy mit is sikerült véghez vinnem, és mi volt amiben hibáztam. Az edzéseket becsületesen megcsináltam, szóval ez piros pont. A víz/tea ivást 2 alkalommal rontottam el, a bűnöm egy energiaital és tegnap kóla. Az angolozást is picit hanyagoltam, de valahogy nem kötötte le a figyelmemet az olvasás. Pedig muszáj csinálni, mert így nem jutok egyről a kettőre. A tápszer és tömegnövelő fogyasztását is betartottam, bár sajnos a tömegnövelőm elfogyott, szóval azt minél hamarabb pótolnom kell. Instagramon csináltam a fotókat, bár nem mindennap de sajnos még meg kell tanulnom meglátni a szép dolgokat az életben. A személyiségem formálása is döcögős. 

2015. október 2., péntek

#The4WeekChallenge - #5thday

Hjézus, kihagytam két napot is a héten, de sebaj most itt vagyok. Aggodalomra semmi ok, csak az írást hagytam ki, a többi listapontot űzöm-hajtom. Na jó, az angolozást kicsit mellőztem, mert akkora pörgés volt most munka terén, meg az agyam is mindig máshol járt, úgyhogy az most kicsit elmaradt, de pótolom majd a hiányosságaimat. Edzés terén lenyomtam mind az 5 napot, nincs mese, tolni kell. Nagyon büszke vagyok magamra, mert bár ha létezne a káromkodásra valamilyen mérőeszköz, az tuti edzések végén kiakadna, viszont pár perc elteltével már el is száll ez a fajta dühöm és csak vigyorgok mint a vadalma, hogy a mai adagot is megcsináltam. Remeg olykor kezem-lábam, meg fáj mindenem és alig bírok felállni a földről, de érzem azt, hogy mekkora alázatot követel tőlem ez az egész. Ez pedig valami fantasztikus érzés. Legalábbis nekem az. 

2015. szeptember 29., kedd

#The4WeekChallenge - #2nd day

A mai napon folytatódott a 4 hetes kihívás, immár a második napomat is végig csináltam. Taps nekem. Na jó, csak egy fél taps, ugyanis bűnöztem... megittam egy energiaitalt. Szóval a mai víz/tea szabályom felborult kicsit, de ez legalább intő példa volt, hogy legközelebb ilyet nem szabad csinálnom. 

Na de, hogy kicsit javítsak az arányomon, el kell mondanom, hogy csatlakoztam egy kezdeményezéshez, amit a 'Hogyan legyek jó nő?' facebook oldalon találtam. Egy Lisa nevű nő inspirálta a csapatot, és az a lényege, hogy minden kedden csinos ruhába kell öltözni, megcsinálni a frizuránkat, sminkelni, ki mit szeretne. Majd készíteni egy fotót és feltölteni ezzel a taggel: #FightCancerWithFashion. Ha érdekelnek a pontos részletek ide kattintva elolvashatod. Ha van kedved csatlakozz te is, szerintem szép és nemes kezdeményezés, plusz a csinos megjelenésért járó bókok jót tesznek a léleknek :) 

2015. szeptember 28., hétfő

#The4WeekChallenge - #1stday

Nos, amint az előző posztban olvashattátok belevágtam a #The4WeekChallenge néven futó kihívásba, amelyet Natinak köszönhetek. Számomra ez a 4 hét egy új élet kezdete, egy jobb, tudatosabb életmód kialakítása, és a személyiségem fejlesztése. Nyilván minderre nem elég csupán 4 hét, hiszen ezt folyamatosan csinálni kell, amíg csak bírja az ember erővel. Márpedig bírni kell.

De ez a 4 hét jó arra, hogy hozzászokjunk ezekhez a dolgokhoz, hogy beépítsük őket a napi rutinunkba. Úgy gondolom az embernek mindig vannak vágyai, álmai, céljai. Ezeket pedig csak úgy érheti el, ha kőkeményen megdolgozik érte. Én már az elejétől tudom, hogy nagyon nehéz időszak előtt állok, és a könnyeim legtöbbször nem azért fognak hullani, mert nem bírom megcsinálni a guggolásokat. A lelkemmel kell szembenéznem és tisztára mosnom azt. Ez pedig sírással fog járni, de ugyebár: 

„Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek.”

2015. szeptember 27., vasárnap

#The4WeekChallenge - avagy egy új élet kezdete

Tudom, tudom. Eltűntem. De most ezért nem kérek bocsánatot, nem szánom-bánom bűnömet. Nyomós okom volt arra, hogy eltűnjek a blogger életből. Most viszont tiszta lappal indítok. Mindent, nem csak a blogot. Az egész életemet meg szeretném változtatni, ami egy nagyon nehéz, fájdalmas és hosszú út lesz, de hiszem, hogy megéri végigcsinálni. Ehhez az újrakezdéshez pedig pont jól jött Nati kezdeményezése, a #The4WeekChallenge. Ez röviden arról fog szólni, hogy megalkotunk magunknak valami kihívást, és ezt 4 héten keresztül minden nap csináljuk. Legyen szó egészséges táplálkozásról, edzésről, bármiről. Szabad kezet kap mindenki. Nos, én olyan hatalmas fába vágom a fejszém, hogy így kezdésnek rögtön több dolgot is a nyakamba veszek. 

Mivel az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam a hízókúrámat és azt, hogy odafigyeljek a testemre, így biztosan ez az egyik nagy tervem, hogy ezt helyreállítsam. Továbbá az angolozást is mellőztem, ami súlyos hiba. Valamint sajnos olyan életet éltem az elmúlt 7 hónapban, ami nem vezet sehová. Így mindenképp szeretném ezt az életmódot végérvényesen felszámolni. Szóval itt az én kis listám, a következő 4 hétben kötelezően be kell ezt tartanom:

2015. július 2., csütörtök

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Álomesküvő

VIGYÁZAT! 

AZ EGÉSZSÉGRE KÁROS ÉS A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS INFORMÁCIÓK KÖVETKEZNEK!


2015. június 4., csütörtök

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Tavalyhoz képest...

A mostani VKP-ban egy kis visszatekintést kell tennünk az elmúlt évre. Ez kicsit aktuális is számomra, hiszen ebben a hónapban tölti be a blog az első évét! :) Ugyan tervezek egy ilyesmi stílusú írást akkorra is, de természetesen most is igyekszem magvas gondolatokat összeszedni.

2015. június 1., hétfő

Feltámadás

Újraéledtem. Legalábbis a blog szempontjából. Eltűntem egy kis időre, mert belém ragadtak a szavak. Kissé magamba zuhantam, de ez hasznos volt olyan téren, hogy durva írói vénám megmozdult bennem. Hullámvasúton ült a lelkem, de most vége ennek a menetnek, legalábbis remélem. Június van már, ebben a hónapban tölti be a blog az 1 évet :) Egyelőre még fel sem tudom fogni, hogy eltelt megint egy év, tehát még nem tudom összeszedni pontosan, hogy mi is történt az elmúlt évben, de igyekszem helyre kapni az agyam. Az elmúlt hetek/hónapok bántó szellemét én magam mögött hagyom és csak előre nézek. Már írtam is pár lezáró gondolatot, és most ezekkel nyitom meg újra a blogom kapuit :) 


2015. április 9., csütörtök

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc regény

Ismét VKP idő! :) A blogon mostanság megcsappantak a bejegyzések, de erről majd egy másik posztban írnék. Ez a bejegyzés ugyanis a kedvenc regényemről kell, hogy szóljon. Nos, kissé bajban vagyok, mivel imádok olvasni, és nagyon nehéz döntenem a sok jó könyv közül ami megfordult már a kezemben. Ezért hát nem is tudok csak egyet választani, de szerintem ez nem olyan nagy gond. :)

2015. március 12., csütörtök

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc édesség

Ha szerda, akkor VKP! :D Jaaaa, hogy ma csütörtök van? Upsz... Remélem nem probléma, de én csak ma tudok posztolni a témában, ugyanis a tegnapi napom káosz volt. De a problémák sötét felhője lassan elvonul a fejem felől és ismét sütni fog majd a boldogság napocskája. Jaj de szép idilli hangulatban is vagyok, pedig 1 órája még téptem a hajam az idegbajtól. A csodás emberi elme, ugyebár. :D Ha pedig a boldogságnál tartunk, akkor beszéljünk egy kicsit az édességekről. Ugyanis a mai téma ez lesz: a kedvenc édesség bemutatása. Kezdjük.

2015. március 4., szerda

Üdv március - avagy a fáradtság holtpontja

Üdv Néktek követőim! :D

Vasárnap telt le az első hét az új edzésemből. Kilók terén a változás nulla, és kockahasam sincs még. Miéééért? :D Amúgy pedig harcolok ezzel a fronttal ami jelenleg itt működik, és nagyon tudnám értékelni, ha az időjárás kitalálná végre, hogy tél, tavasz vagy esetleg ősz van-e...? Crohn bácsi nem nagyon szereti ezt a szeles időjárást, a végtagjaim sztrájkolnak és a vasszintem sem szuperál valami jól én úgy érzem, ugyanis ha tehetném naphosszat aludnék. Az a gond, hogy tehetem is, mert hivatásomat tekintve ágynyomó vagyok, viszont csak a napokban kezdtem érezni azt, hogy nem elég az a 10 órás alvás amit éjjelente lenyomok. Ma délelőtt is szundítottam egy órácskát, viszont már egy órája szenvedek az ásítástól. Mama tanácsára vettem a fáradtságot és elslattyogtam a boltba, de az alvajárás elkerülése végett megkértem unokahúgomat, hogy legyen a kísérőm a sarki boltig. Ha nem kellett volna figyelnem arra, hogy lépkedjek, akkor simán elaludtam volna.

2015. február 26., csütörtök

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Szülinapi kiadás :)

A VKP betöltötte az első évet! Szeretnék ezúton is Boldog Szülinapot kívánni a VKP-nak Szilvi! :)

Ma megengedett, hogy arról írjunk amiről akarunk. Nos, én egy apró motivációval készültem. Amint tudjátok hízókúrázok. Igen, a blog virtuális csapjából is ez folyik, de ez van ezt kell szeretni. A napokban pedig elgondolkodtam azon, hogy mennyi ember küzd súlyproblémákkal, azon belül is a fogyókúrás táborban vannak többen. Rengeteg oldalt olvasok ami edzéssel, étrenddel, egészséges életmóddal foglalkozik, mert én ezekből próbálom meg összerakni a hízókúrámhoz szükséges "tudást". Ezeken az oldalakon pedig százával jönnek szembe a fogyókúrás tippek, és persze azok az emberek is, akik kudarcot vallottak. 

Kóbor kutyák

Innentől kezdve a lelkem az enyém. Nem adok egyetlen darabot sem senkinek csak úgy…a két szép szeméért.
Eddig nyitott könyv voltam, de mára már lakat van rajtam. A kulcsot pedig nem kaphatja meg akárki. Ahhoz tenni kell, bizony tenni. Nem fognak átjárni rajtam, mint valami üres lakáson. De nem ám. Kiváltságosnak kell lenned ahhoz, hogy beléphess. Akarj hát különleges lenni. Tegyél le valamit, hagyj itt valamit. Szeretetet. Egy mosolyért már nem kaphatsz meg.

Nem fogom engedni, hogy kóbor kutyák járják ezt a különleges helyet, amit egymagam építettem fel. A kóbor kutyák csak jönnek, szakítanak (de olyan jó nagy darabot) aztán magukkal viszik amit elvettek, és a helyén csak a szivárgó vért hagyják.
Nem hagynak mást csak saras lábnyomokat. Nincs rá szükségem. Nagyon nincs.
Az éhező vadak  keressenek máshol döghúst. Én nem leszek az többé. Egyszer feküdtem padlón, egyszer szedtek darabokra. Megengedtem, hagytam, de elég volt. Nem leszek többé jó falat, amin lehet csámcsogni. Remélem mindenki jóllakott.

Mostantól szigorú a kiválasztás. De engem nem érdekel a pénz. Nem foglalkozok a pénztárcád vastagságával, vagy a bankkártyádon lévő összeggel.
Én ennél többet szeretnék. A lelked gyémántjára éhezem, a szeretetedre szomjazom. Ha őszintén adsz, azt elfogadom, és esetleg tiéd lehet az egyik kulcs. De ne bízd el magad. Törekedj a legjobbra, mert bizony nálam megnőtt a beugró.





Kép forrása: kép

2015. február 22., vasárnap

Vissza a ringbe!!!

Kedves Olvasóim! 

BOMBANŐLESZEK akcióm egy kisebb kihagyás után folytatódik. Hurrá!!! Köszönöm a tapsot. :D Szóval és tettel, holnaptól ismét ezerrel pörög majd a hízókúrám és az edzéseimet is újra kezdem. Korábban a Nike+ Training Club nevű alkalmazással edzettem, de sajnos egy kis időre most megválok ettől az edzéstervtől, ugyanis beletört a bicskám, és a kezdő szinten is voltak olyan feladatok, amik sajnos még nem felelnek meg az én fizikumomnak. Ezt pedig tarthatja bárki lustaságnak, de nevezhet puhánynak is. Nem érdekel. Az vessen rám először követ, aki elégedett a tükörképével, és ezt nem plasztikai sebésznek köszönheti, hanem kemény munka árán jutott el oda, ahova. Thank you so much. 

2015. február 16., hétfő

Vegyes vágott

Üdv Mindenkinek!

Egy laza 10 napos kihagyás után ismét itt vagyok. Mai adásunkban a következőkről lesz szó: utazás, tervek, hízókúra, lelkizés. Amennyiben bármelyik pont felkeltette az érdeklődésedet, úgy tarts velem a következő percekben. :)


2015. február 5., csütörtök

Travel Diary #1

Mostanság egyre többet foglalkoztat az a gondolat, hogy nem is olyan soká (ha minden jól alakul) becsomagolom az itthoni életemet, és elhagyom azt a helyet ahol már több mint 24 éve élek. Valamikor gyermeki izgatottsággal gondolok a majdani utazásra, de előfordul az is, hogy a fojtogató érzés és a nehéz levegővételek között megcsillan egy-egy aprócska könnycsepp is a szemembe. Szerintem ez a kettős érzés normális. Hiszen nincs okom utálattal itt hagyni ezt a várost, a barátokat és a családomat, ez nekem is fájdalmas dolog. Ugyanakkor tudom, hogy valami új vár rám, egy nagy kaland, és izgatott vagyok miatta. Fogalmam sincs mi fog ott várni rám, azt sem tudom hogy sül majd el ez az egész, de nem is akarom tudni. Egy biztos. Sosem fogom megbánni, hogy megpróbáltam.

2015. február 4., szerda

Versatile Blogger Award :)

Az a megtiszteltetés ért, hogy kaptam egy blogger díjat. Emlékeim szerint egyszer kaptam már egy másikat a régi blogomon, de akkor már nem igazán vezettem azt a blogot, így nem foglalkoztam vele. De majd lehet előkeresem és megnézem mi a feladat, lehet valami érdekes. Ki tudja... :) Ezt a mostani díjat Natushkámtól kaptam, aki köztudottan a kedvenc bloggereim között szerepel, azon belül is ő a LEG! :) <3 Ezúton is szeretném megköszönni neki, hogy megtisztelt ezzel a díjjal. A díjhoz pedig feladat is jár, méghozzá, hogy 7 random dolgot kell írnom magamról, majd 15 bloggernek továbbadni. Hát ezt a számot nem garantálom, mert bár van jó pár blog amit olvasok, amit kedvelek, de nem tudnék összeszedni 15-öt, de egy párat biztosan sikerül. 

2015. február 3., kedd

Beauty Poszt :)

Wáááá!!! Kérek egy hangos éljenzést/sikítást/vinnyogást/bármit :D Elérkezett a blog életében az a nap, amikor bizony összedobok egy kisebb beauty posztot. Wáááá!!! Aki ismer az tudja, hogy ezzel a témával mi olyan messze vagyunk egymástól mint Makó meg Jeruzsálem. :D De hát egyszer élünk kéremszépen, szóval ezt is kell próbálni. Na, meg hát bizony más szempontból is nagy nap ez a mai. Ugyanis ezen a csodás napsütéses napon beszereztem ÉLETEM ELSŐ ALAPOZÓJÁT! Hú, leestek az állak rendesen mi? Hallottam ahogy koppantak. Remélem senki nem sérült meg komolyabban. Tehát igen, az első alapozóm is megvan. Aki netán nem tudná, annak csendben megsúgom, hogy elmúltam 24 éves (és nem dőlt össze a világ amiért eddig nem használtam alapozót), de ahogy lassan lépkedek a 25 felé bizony azok az apró hibák is előjönnek itt-ott. Pedig nagyon szerencsés csillagzat alatt születhettem, mert tini koromban nem voltam pattanásos, nem zsírosodott a bőröm, nem voltak rajta foltok. Öregszem. Fene egye meg. Pedig a kozmetikusom mindig azt mondja, hogy mások imádkoznának azért, ha csak annyi bajuk lenne mint nekem, hogy néha apró mitesszerek jelennek meg az orrom környékén, ezen kívül viszont csak a szemöldökömet igazítja.

2015. január 28., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc sorozat/Tv műsor

A mai VKP-ban a kedvenc sorozatunkról kell írnunk. Nos, én a mai világban talán kilógok egy kicsit a sorból, mert olyan sorozat elmaradásaim vannak, hogy egyeseknek leeshet az álla. Nem néztem még soha végig a Született feleségeket, sem pedig az Így jártam anyátokkal című közkedvelt sorozatokat sem. Viszont tervbe vannak véve, de felhalmoztam egy csomó sorozatot, és soha nem fogok a végére érni. Én mindig nagyon szerettem a sorozatokat, viszont itt most a mexikói és argentin szappanoperákról ejtenék szót leginkább. Mint már említettem, az amcsi dolgok eddig elkerültek, de én ezt nem érzem gáznak. Nos, viszont összegezném egy posztba mind a szappanoperákat, mind az amcsi sorozatokat amiket eddig láttam. Ezek az én kedvenceim:



Igen, a Vad angyal. Bizony ott van a legek között számomra, mert egyszerűen imádom a sztorit, a két színészt pedig még a történetnél is jobban. De csak együtt. Ők így tökéletesek, egymás oldalán. Szerintem mindenki hallott a szegény cselédlány Milagros, és a gazdag úrfi Ivo történetéről, és szerény véleményem szerint rengetegen nézték végig. Nos, én ezt már háromszor is megtettem, és szerintem nem is unom meg soha, úgyhogy valahonnan beszerzem a részeit, hogy ha netán az online nézhető verzió egyszer eltűnne, akkor ne zokogjak át egy éjszakát :D






És ismét Natalia és Facundo, de ezúttal a Te vagy az életem című sorozatban, amit szintén csak a legek közé tudok sorolni, és amit már 4 alkalommal néztem végig. Ebben megint a nő a szegény és a férfi a gazdag, de ebben a sorozatban sokkal szerethetőbb már az elejétől fogva a Facundo által alakított Martin mint a Vad angyalban Ivo. Továbbá szerintem ők alakítják a leghihetőbb csókolózást az összes sorozat közül amit eddig láttam, és komolyan meghozza az ember kedvét egy csók csatához az, amit ők leművelnek a képernyőn. Komolyan nem hiszem el, hogy közben nem éreztek semmit. 




Ahhh....


.....


Tele tudnám velük pakolni a bejegyzést. De inkább nem teszem, mert még a végén sírni fogok :D

Nos talán szappanopera vonalon ez a kettő amit nagyon nagyon szeretek. Viszont most épp a Rosalinda című szintén telenovellát nézem, amit szerintem ti is ismertek, hiszen a gyönyörű szép Thalia játszotta benne a főszerepet. Az a szemöldök...nem tudok napirendre térni, nekem is olyan kell mint amilyen neki van. 





Ennek a sorozatnak a főcímdalát is nagyon szeretem, úgyhogy azt is megkapjátok :D


Ezeken a sorozatokon kívül volt még rengeteg amit kisebb koromban néztem, mint például a Paula és Paulina, amelyben Gabriela Spanic és Fernando Colunga játszotta a főszerepet. 



Aztán a Titkok és szerelmek, aminek a főcímdala szintén nagy kedvenc, de a sztori már a feledés homályába merült. Azt hiszem fel kell elevenítenem ezeket az emlékeket. :D








Aztán ott az Esmeralda, az Esperanza, a Sonadoras, és még rengeteg másik is, amire már talán nem is emlékszem. Nos, lehet valakinek ez nagyon gáznak hangzik, de nem érdekel, én bizony nagyon szeretem ezeket a sorozatokat. Amik mostanság mennek azokat már nem nézem, valahogy nem vonzanak, de azért egy újabb Natalia Oreiro és Facundo Arana kombó bizony oda tudna láncolni a képernyő elé. :)


A nagy amcsi sorozatok pedig nálam kimerülnek ott, hogy a Szex és New Yorkot, valamint a Gossip Girlt elejétől a végéig megnéztem. A további kettő a Dr. House és a Született feleségek pedig jelenleg szünetelnek, de már mindkettő esetében túl vagyok az első évadon. De szeretném végig nézni a Jóbarátokat, az Így jártam anyátokkalt, és még nem tudom miket, de ha netán kifogynék belőlük, vagy csak ismét egy sírós sorozatot lesz kedvem nézni, akkor a szappanoperáim itt lesznek, hogy kihúzzanak a bajból. :)














































Nektek melyik a kedvenc sorozatotok? 


Képek forrása: 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7

Ha kíváncsiak vagytok a többiekére, itt elolvashatjátok:

2015. január 15., csütörtök

Miért olyan nehéz az az 1+1? - avagy a férfi lélek útvesztő(je)

A történet nem érint engem személyesen, szóval nem kell örülni kedves kárörvendők, az én életem ezen a téren teljesen rendben van. Viszont mivel ember vagyok és élek, így részese vagyok a társadalomnak, amit szemügyre is tudok venni. Ebből következik, hogy vannak dolgok, amik fennakadnak a szitámon, és arról addig agyalok, mígnem végül billentyűzetet ragadok, és megírom a véleményem. Ez most is így történt, ezért olvasod ezt a bejegyzést. Na de csapjunk is a lecsóba.

2015. január 14., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc gyerekkori könyv

Nos, ismét VKP szerda van, idén ez az első :) Ma a kedvenc gyerekkori könyvünk. Nekem ez annyiban módosul, hogy én a kedvenc gyerekkori mesefilmemről írnék, mivel könyvet nem tudok mondani. Nem voltam könyves kicsinek, nem volt esti mese sem. Viszont van egy nagy kedvenc mesém, amit a mai napig imádok, és egyszerűen nem tudnám megunni soha. Ez pedig:  

EVC - English Vocabulary Challenge #Day 3

Mai adag :) 

Mi is az az EVC? 

Ez arról szól, hogy a kezembe veszem az angol-magyar szótáramat, és ABC sorrendben veszek első nap 13 szót, következő nap 12 szót. Az első 13 szó A-tól M betűig van, a másik 12 szó pedig N-től Z betűig. Így ez a napi 13 szó nem megterhelő, és észre sem veszi az ember, hogy mennyi újdonságot tanul. Hiszen ha becsületesen csinálom, akkor egy hét alatt 88 szóval leszek gazdagabb. Természetesen a már megtanult szavak nem egy napig élnek, hanem ismételni kell őket, különben kipotyognak az emlékezetből. Ezért azt találtam ki, hogy csak akkor mehetek tovább egy nap, ha az előző napokon tanult szavakat vissza tudom mondani. Ha esetleg felkeltettem az érdeklődésedet, és szívesen csatlakoznál te is, akkor tedd meg bátran, csak kérlek jelezd, hogy tudjunk egymásnak segíteni. Köszönöm, és jó tanulás!

2015. január 13., kedd

2015. január 12., hétfő

EVC - English Vocabulary Challenge #Day 1

Ma belevágok a nagy Angol Szókincs Kihívásba! :) Ez arról szól, hogy a kezembe veszem az angol-magyar szótáramat, és ABC sorrendben veszek első nap 13 szót, következő nap 12 szót. Az első 13 szó A-tól M betűig van, a másik 12 szó pedig N-től Z betűig. Így ez a napi 13 szó nem megterhelő, és észre sem veszi az ember, hogy mennyi újdonságot tanul. Hiszen ha becsületesen csinálom, akkor egy hét alatt 88 szóval leszek gazdagabb.

Miért félünk...?

A mai nap legnagyobb kérdése számomra:

MIÉRT FÉLÜNK...?

2015. január 11., vasárnap

Egy hízókúrás szösszenet :) - Századik bejegyzés

Öhm... már régen jelentkeztem hízókúrás bejegyzéssel, így most megteszem. Ugyan nagy haladást nem tudok bejelenteni, mert a mérleg ugyanott áll már egy ideje, de legalább nem változott negatív irányba. És ez most itt a legfontosabb. December 28-a óta fixen ezt a számot mutatja a mérleg, ami ha jól számolom 14 nap, vagyis 2 hét. WOW!!! :D

Nos, szóval haladok szépen a cél felé, és remélem meg sem állok. Bár most kicsit aggódok, mert 2-3 napja rendetlenkedik a pocak, és nagyon reménykedek benne, hogy csak a szeszélyes időjárás miatt van az egész nem pedig valami vírus, vagy a Crohn miatt. Persze igyekszem továbbra is rendszeresen és változatosan étkezni, de a kis fájdalmak miatt az étvágyam is csökkent. Nagy diétákban nem akarok fogni, mert akkor megint csak csúsznak le majd a kilók, de közben tudom azt is, hogy nem terhelhetem nagyon addig amíg nem jó a helyzet. Ahh, bonyolult egy dolog ez. Viszont stresszelni sem akarok rajta, mert az se tesz jót a hasamnak, de rettegek, hogy egyik este megint kevesebbet mutat majd a mérleg. Lehet beleroppannék. Annyira szépen mennek a dolgok, tényleg nem könnyű felszednem és megtartanom a kilókat, mégis október óta nagy a változás, és nem szeretném ha ez összedőlne. Tudom tudom, nem gondolkodunk negatívan, mert nem lehet. 

2015. január 10., szombat

A blogolás napos oldala

Avagy a 10 legjobb dolog benne!

Van nekünk bloggereknek egy jó kis csoportunk a Facebookon, a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége. Itt naponta kapunk házi feladatot, most hétfőn pedig az volt, hogy írjuk meg számunkra mi a legjobb 10 dolog a blogolásban.

Nos, ha szeretnéd megtudni az én tíz pontomat, akkor nincs más dolgot, mint tovább olvasni ezt a bejegyzést :D


2015. január 9., péntek

Visszatértem! :D

HellóSzia Mindenki! 

Nem tudom hányan hiányoltak, egyáltalán volt-e valaki, de jelentem visszatértem! :D Véget ért a nagy karácsonyi esze-iszom, meg a szilveszteri mulatság is. Ezúton is Boldog Új Évet Kívánok így január 9-én :D 

Nos, én nem vagyok olyan, aki kötelezően fogadalmat tesz az új évre, ezt idén sem tettem. Nem jelentettem ki semmi konkrétat amikor éjfélt ütött az óra, de természetesen terveim vannak erre az évre. Aztán nagy részt rajtam múlik majd, hogy mennyit sikerül ezekből kipipálnom. Mert bizony a legtöbb olyan terv, amihez nem kellenek nagy dolgok, csupán egy kis elszántság, meg akaraterő.