Travel Diary #1

Mostanság egyre többet foglalkoztat az a gondolat, hogy nem is olyan soká (ha minden jól alakul) becsomagolom az itthoni életemet, és elhagyom azt a helyet ahol már több mint 24 éve élek. Valamikor gyermeki izgatottsággal gondolok a majdani utazásra, de előfordul az is, hogy a fojtogató érzés és a nehéz levegővételek között megcsillan egy-egy aprócska könnycsepp is a szemembe. Szerintem ez a kettős érzés normális. Hiszen nincs okom utálattal itt hagyni ezt a várost, a barátokat és a családomat, ez nekem is fájdalmas dolog. Ugyanakkor tudom, hogy valami új vár rám, egy nagy kaland, és izgatott vagyok miatta. Fogalmam sincs mi fog ott várni rám, azt sem tudom hogy sül majd el ez az egész, de nem is akarom tudni. Egy biztos. Sosem fogom megbánni, hogy megpróbáltam.

Fotó Friday - Photo Péntek *4*

Eljött az én képekkel teli péntekem. Jövőhéten valószínű nem leszek gépközelben pénteken, de talán majd egy időzített bejegyzéssel csalok kicsit :) 

Nagyban tombol a karácsonyi láz, mindenki pörög, rohan, készül. Még egy utolsó pillanatban megvett ajándék, lassan a fát is be kell szerezni annak, aki az élőt szereti. Én évek óta nem díszítek karácsonyfát, unokatesóim szívesen megtették ezt, én meg ugye amúgy se vagyok valami karácsony párti. Idén viszont nem lesz fa, mert a házunk átalakítása miatt kisebb lett a lakótér, de nekünk bőven elég így, viszont egy karácsonyfa már nem fér el. Valami kicsi lesz mert Mama szeretne, de én tökéletesen elvagyok fa nélkül is. A hőmérséklet miatt meg abszolút nem is érzem, hogy hú maholnap karácsony. A hőmérők ma plusz 12 fokot mutattak, és verőfényes napsütés volt. Konkrétan így december 19-én farmerkabátban és edzőcipőben voltam a boltban. Tehát sem egy kis hó vagy jég. Semmi. Aztán meg majd márciusban szánkóval viszik a gyerekeket az ünnepségre. Király lesz. Én megmondtam már rég, hogy egyszer az is lehet, hogy bikiniben díszítjük majd a karácsonyfát, a szülinapomon meg forralt borral koccintunk. Nem elképzelhetetlen.

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Karácsonyi kívánság

Szerda van, úgyhogy VKP :)

Egészen pontosan 1 hét van Karácsonyig. Belőlem ez a karácsonyi időszak olyan kettős érzéseket vált ki. Szeretem is meg nem is. Várom is meg nem is. Szeretem nézni, ahogy a házakat égősorok díszítik, szeretem hogy a város is ünnepi díszkivilágítást kap. Szeretek olyan igazán karácsonyi hangulatot idéző képeket nézegetni. De mégse állítom azt hogy szeretem a Karácsonyt. Szeretném szeretni, és jó lenne izgalommal várni, feldíszíteni a lakást, és kicsit a szívemet is. De nekem ez nem megy.