Return...again

Megszámolni se tudom hányszor írtam már visszatérős posztot, de most megint ez a tényállás. Nekem valahogy nem kedveznek a csillagok, mert mindig pofára esek, összetörök, magamba zuhanok és még milliónyi jelzővel tarkíthatnám a felsorolást, de inkább hagyjuk. Minél több pofon jön, elvileg annyival lesz erősebb az ember is, bár én ezt néha megkérdőjelezném. Lassan 1 éve, hogy felborult a világom, hogy minden darabokra hullott körülöttem és kezd elegem lenni. Semmi nem megy úgy ahogy azt elterveztem, sőt mintha egyre csak hátrafelé haladnék. Az idő, az bezzeg törtet előre, nem áll meg. Tudom, hogy az a legrosszabb ha beleragadok ebbe a monoton szürkeségbe, de úgy érzem nincs egy deka erőm se megmozdulni. Nullán vagyok minden téren. Az is egyre inkább zavar, hogy napközben többször is képes vagyok elaludni, pedig a 7-8 óra alvásom megvan egy éjszaka. Nyomott vagyok, érdektelen. Nem bírom elviselni a legkisebb stressz helyzetet sem. Nem jó ez így, baromira nem jó. 

Egészséges életmód és a Crohn betegség

Már napok óta intenzíven a táplálkozással foglalkozok. Megyek tanfolyamra is, amit a blog Facebook oldalán már olvashattatok is. Mindenképp a fő helyen szerepel a saját táplálkozási szokásaim megváltoztatása. Rengeteg mindent elolvastam már a témában, és folyamatosan gyűjtöm a további tanulnivalókat, hasznos információkat. Nem bízom a véletlenre, és nem táborozok le a legelső pontnál, hanem szépen végig megyek a biológia könyvön, a különböző tápanyagtáblázatokon, az egészséges életmódról szóló cikkeken, könyveken, tanulmányokon. Plusz ugye nekem itt a Crohn is, ami bár szenzációsan nyugodt időszakát éli, mégsem hagyhatom őnagyságát figyelmen kívül, hiszen ő az örökös élettársam aki jelenleg vakációzik, de mivel sosem jelenti be előre, hogy mikor tér vissza 1-1 kiruccanásáról így résen kell lennem, ha nem szeretnék kellemetlen meglepetést. Ehhez pedig hozzájárul az is, hogy bizony oda kell figyelnem arra, hogy mit eszek. Ezt apránként kellett kitapasztalnom, szépen minden lépcsőfokot meg kellett másznom. Ma már nagyjából körvonalazódtak azok az ételek, élelmiszerek, amelyeket sajnos nem bír a pocakom így fájdalmas búcsút vettünk egymástól. Ezekkel azóta sem kísérletezek nagyon, mert a fene se akar önszántából szenvedni. Kilőttem tehát az étkezésemből a babot, a borsót, a lencsét, a káposztát és a tejet. Na jó, ez sem ennyire sarkalatos azért, ugyanis a paradicsomos káposztát például gond nélkül megeszem, míg az én hőn szeretett töltött káposztámról le kellett mondanom. További puffasztó élelmiszerekkel csínján bánok, de kis mértékben (tehát nem minden nap eszem őket) elviseli a rendszerem. Sok bélbeteg összetenné a két kezét ha látná, hogy nekem csak ennyitől van bajom, mert tény és való szerencsés a helyzetem. Idejében elkapták a betegséget, így a gyógyszeres kezelésem is időben elindult, ami nagyon szépen kordában tartotta az állapotomat, és bizony jelenleg egy darab gyógyszert sem szedek. Ma 3 éve, hogy már hivatalosan is Crohn beteg vagyok.

2016

Boldog Új Évet, így január 14-én! :D Andreina most ébredt fel téli álmából, de most annyira, hogy le se lehet lőni. Nem írok összegzést 2015-ről, mert úgy volt szar, ahogy, nincs kedvem még egyszer végig élni a nehéz perceket azért, hogy lezárjam itt a blogon is. Adiós 2015! Soha többet nem akarlak látni. 

Na de, új élet méghozzá 100%-osan. Szeretem az élet szót mert ha kicsit babrálunk a betűkkel kijön belőle az, hogy étel. :D Ez pedig egy nagyon fontos mozzanata lesz 2016-nak. Igeeen, még mindig titkolózok, hogy mi is fog történni, de ha minden jól alakul február végén lehull a lepel. Izgatottságom és az akaratom egy cseppet sem hagyott alább, sőt, alig várom, hogy végre belevágjak ebbe az új életbe. Na de nem húzom tovább az idegeiteket, mindent megtudtok ha eljön az ideje. 

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - VKP Karácsony 2015

Idén, karácsony alkalmából Szilvi felvetette az ötletet, hogy mi lenne ha megajándékoznánk egymást a VKP mozgalom keretein belül. Mondanom sem kell, hogy sikert aratott a dolog, sokan jelentkeztek. Én is benne voltam a buliban :D Izgatottan vártam, hogy vajon kit ajándékozhatok meg, és ki lesz az aki nekem küld ajándékot. Én Vikit kaptam, a Családanyu blog íróját. Viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy engem olyan valaki kap, akivel így a virtuális térben, a blogger közösség által mélyebben is megismerkedhettem. Ő pedig nem más, mint Réka, a Habfürdő blog írója. Még örömtáncot is jártam a kaputól a lakásig, mikor megláttam a feladót. Borzasztóan boldog voltam, és kíváncsi, hogy mit is küldött nekem Réka. Most mindenki számít arra, hogy bemutatom a kis csomagomat, ám ez nem fog megtörténni még. Ugyanis elterveztem valamit, és amíg azt nem viszem véghez, addig bizony nem tudok beszámolni arról, hogy mit rejt az a gyönyörű doboz, amiben érkezett az én kis meglepim. De kárpótlásként itt egy fotó az én csodámról, a tartalmáról pedig később fogom majd kiegészíteni ezt a posztot. :) Azt azért mindenképp szeretném leírni, hogy hálás vagyok a sorsnak amiért engem Réka kapott :) Ölellek Réka :)

Bezárt lélek

Bezárt érzések. Bezárt fájdalom. Talán örökké így marad. Nem gyógyuló, heget hagyó sebek. Zokogásra ébredt éjszakák. Nem múló szorítás a mellkasban. Törött lélek. Pengeélen táncolás. Keserves könnyek naponta százszor. Felcsendülő, ismerős dal. Millió emléket rejtő képek és tárgyak. Tompa, kiüresedett tudat. Elernyedt, zsibbadt test. Üveges, üres tekintet. Szorító kéz. Csendes őrjöngés...

...mégsem feladás.

XMAS TAG - KARÁCSONYI FILMEK

Közeleg a Karácsony, és bár már október óta látok Mikulás csokikat, meg szaloncukrokat a boltok polcain -ami szerintem borzasztó kiábrándító- mégis december első napja számít talán az igazán karácsonyi készülődés kezdetének. Én már többször kifejtettem a véleményem a Karácsonyról, nem szeretem, nem tudom szeretni fogom-e valaha, az viszont a helyzet állása szerint biztos, hogy nem idén fogom megszeretni. Na de nem ez itt most a lényeg, hanem hogy a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége csoportban beszálltam egy játékba, miszerint mától kezdve december 24-ig minden nap lesz egy téma, amiről írni kell. Az első téma a karácsonyi filmek lesznek. Ha valami extrára, újdonságra vágysz akkor sajnos ki kell ábrándítsalak, rossz helyen jársz. Én ugyanis nem vagyok ilyen karácsonyi filmnézős típus, viszont amiket szeretek azok a jól megszokott, 100 éve játszott filmek. 

Liebster Award díjat kaptam

Már több mint egy hónapja kaptam a díjat, de csak most értem meg arra, hogy válaszoljak és megírjam a posztot. Köszönöm Nora's Diaries a kitüntetést. :) A szabályok úgy szólnak, hogy random tényeket kell megosztanunk magunkról, válaszolnunk kell a kérdésekre, amiket az a blogger tett fel akitől kaptuk a díjat, majd meg kell neveznünk 5 blogot és kérdéseket tenni fel. Nos, én nem adom tovább ha nem gond, mert majdnem minden blognál járt már a díj akinek adnám, plusz nem tudok most összehozni kérdéseket, sajnos nincs rá agykapacitás. I'm so sorry... Na de akkor jöjjenek a randomságok rólam és a kérdésekre adott válaszok.