{Vigyázz! Kész! Posztolj} - Ilyen volt 2014

Ma ismét VKP, és ez bizony az utolsó ebben az évben. Jól jött ki a lépés, mert 2014 utolsó napja pont VKP szerda. A mai téma egy visszatekintő, amelyben összegezni fogom, hogy milyen is volt a 2014-es év számomra. Igyekszem kitérni minden fontos dologra. Nos, talán kezdjük is a legelején.

Karácsony

Eljött hát a maga napsütéses formájában a Szeretet Ünnepe! :) Bevallom kicsit reménykedtem benne, hogy szállingózni fog a hó mikor kinyitom a szemem. Sajnos ez nem jött össze. Pedig szeretem a hóesést Karácsonykor. Ebben a három napban jó lenne ha esne. Sosem felejtem el, hogy régen mikor még kislány voltam és Szenteste ültünk a karácsonyfa előtt, akkor azt kívántam bárcsak olyan nagy pelyhekben esne a hó. Egy kis idő múlva kinéztem az ablakon, és bizony pont úgy ahogy elképzeltem...esett a hó. A kívánságom beteljesült, és akkor éreztem talán először és utoljára azt, hogy a karácsonyi csoda létezik.

Fél éves a blog! :)

2014.12.23-át írunk és ünnepi bejelentésem a következő:

Fájó álmok

Holnap Szenteste. Nehéz ez nekem amúgy is, mégis mért kell még ennél is nehezebbé tenni? Évek óta nem nézem tehetségkutató műsorokat, a minap véletlen belenéztem az X-faktor döntőjébe. Benji énekelte az egyik kedvenc karácsonyi dalomat, ezért is ültem le a tévé elé Mama szobájában. Aztán kicsit ott is ragadtam. De minek? Hogy az élet megint megcsavarja a szívem és fojtogasson a sírás. Belefutottam egy olyan dalba amit azóta már jó sokszor meghallgattam, hogy ki tudjam sírni magam, ne a karácsonyi asztalnál törjön majd ki belőlem. 

Fotó Friday - Photo Péntek *4*

Eljött az én képekkel teli péntekem. Jövőhéten valószínű nem leszek gépközelben pénteken, de talán majd egy időzített bejegyzéssel csalok kicsit :) 

Nagyban tombol a karácsonyi láz, mindenki pörög, rohan, készül. Még egy utolsó pillanatban megvett ajándék, lassan a fát is be kell szerezni annak, aki az élőt szereti. Én évek óta nem díszítek karácsonyfát, unokatesóim szívesen megtették ezt, én meg ugye amúgy se vagyok valami karácsony párti. Idén viszont nem lesz fa, mert a házunk átalakítása miatt kisebb lett a lakótér, de nekünk bőven elég így, viszont egy karácsonyfa már nem fér el. Valami kicsi lesz mert Mama szeretne, de én tökéletesen elvagyok fa nélkül is. A hőmérséklet miatt meg abszolút nem is érzem, hogy hú maholnap karácsony. A hőmérők ma plusz 12 fokot mutattak, és verőfényes napsütés volt. Konkrétan így december 19-én farmerkabátban és edzőcipőben voltam a boltban. Tehát sem egy kis hó vagy jég. Semmi. Aztán meg majd márciusban szánkóval viszik a gyerekeket az ünnepségre. Király lesz. Én megmondtam már rég, hogy egyszer az is lehet, hogy bikiniben díszítjük majd a karácsonyfát, a szülinapomon meg forralt borral koccintunk. Nem elképzelhetetlen.

Nike+ edzésnapló 4. rész

Igen, bizony tegnap Nike nap volt. És sajnos a tegnapi napon következett be az, hogy beletört a bicskám, elvéreztem. Nem bírtam végigcsinálni a 45 percet. Csak a felét. Igen, most nagyon dühös és elkeseredett vagyok, de egyszerűen nem ment. A testem totál beadta a kulcsot, és ellenkezett velem. Közben hiába akartam az agyamat rávenni, hogy irányítson, nem ment. Nem mondom, a feladatok is nehezek voltak, de máskor is azok mégsem adom fel. Tegnap megtettem, tegnap nem bírtam. Talán én se bírhatom mindig, talán nekem is kell valamikor a stop. Ilyenkor mikor ennyire nem megy valami, akkor általában elkezdek kutatni ott belül...a lelkemben. Most is ezt kéne tenni, de már küldi is az agyam az infót, hogy nincs semmi gáz, nem is történt semmi, mi bajom lenne. Gyanús nekem ez a hirtelen védekezés. Baj van itt. Érzem.

Bloggerek házi feladata: Poszt az 5 kedvenc blogról :)

Hejhó! :)

Nem tudom ki tudja, ki nem, de van nekünk bloggereknek egy szuper kis közösségünk a Facebookon. Ebben a csoportban pedig napi szinten kapunk a Főnitől -alias Suz'n- leckét, amit bizony jó diákhoz híven illik teljesíteni. A leckék közül eddig mindhármat teljesítettem, amik ezek voltak: hétfőn legalább két Facebook oldalt kellett lájkolni, ami valamelyik bloghoz tartozik, aztán kedden 3 blogra kellett feliratkozni, tegnap pedig 4 blogon kellett kommentet hagyni. 

A mai nem lesz valami könnyű, ugyanis egy posztban 5 kedvenc blogról kell írni. Nos, nekem nem tudom sikerül-e ötöt összehozni, mivel nem olyan régóta követek napi szinten blogokat. Két bloggerinát kapásból tudok mondani, és róluk írni is tudok. Na jó, három bloggerinát is. Uhh, talán négy is lesz ebből? :D De ki lesz az ötödik? Meglátjuk.

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Karácsonyi kívánság

Szerda van, úgyhogy VKP :)

Egészen pontosan 1 hét van Karácsonyig. Belőlem ez a karácsonyi időszak olyan kettős érzéseket vált ki. Szeretem is meg nem is. Várom is meg nem is. Szeretem nézni, ahogy a házakat égősorok díszítik, szeretem hogy a város is ünnepi díszkivilágítást kap. Szeretek olyan igazán karácsonyi hangulatot idéző képeket nézegetni. De mégse állítom azt hogy szeretem a Karácsonyt. Szeretném szeretni, és jó lenne izgalommal várni, feldíszíteni a lakást, és kicsit a szívemet is. De nekem ez nem megy.

Hízókúra - Boldogság :)

Űberbrutálmegagiganagy BOLDOGSÁG VAN!!! :)

Egy ideje papíron már nem igazán vezetem a hízókúrám napi történéseit, mivel hála a magasságosnak beállt rendesen a napi 4-5 étkezésem, és már a Nutridrinket sem felejtem el meginni. Bár most a hétvégén disznóvágás volt nálunk és a nagy rohangálások, meg nagy vihogások közepette elfelejtettem Nutri barátomat, és ezúton is bocsánat kedves szervezetem, többé nem fordul elő. Majd egy jó kis hazai disznótoros kajával kárpótollak, ígérem. 

Visszatérve tehát, egy ideje nem vezetem az étkezéseket és a súlyomat sem papíralapon. De a telefonomra beszereztem egy Súlyrögzítő alkalmazást, amibe viszont naponta 1-2 alkalommal vezetem az aktuális mérlegállást. Beírtam a papíron vezetett adatokat is, hogy mindig láthassam mennyit haladtam előre. Olyan jó látni, hogy a grafikon felfelé ívelő görbét mutat :) Nos, tehát van ez az app és ez alapján fogom közölni a jelenlegi adatokat. 

Féléves Szülinap - Nyereményjáték :)

Halihó emberek!!! :)

A blog 2014. december 23-án tölti be a FÉL ÉVET!!!

Fotó Friday - Photo Péntek *3*

Eljött a péntek, egy újabb Fotó Friday - Photo Péntek ideje :) Ma apukámmal átszeltük az országot, de erről majd külön posztban mesélek :) Viszont így este 9 óra felé kezdek fáradt lenni, szóval most nem lesz szófosásom bőbeszédű eme poszt, de a képek úgyis mindent elárulnak :) Tessék lássék, az eheti gyűjtemény :)

Lelkes Blogverseny 2014

Kedves Olvasó!

Életemben először indulok blogversenyen, és ez most hatalmas mérföldkő az életemben. Ez azt jelenti, hogy végre hiszek magamban és abban amit csinálok. Ehhez pedig legfőképp TI adtok erőt és támogatást, hiszen a hozzászólások, a facebook lájkok, a már 9 főre gyarapodott követő és a facebook oldalon már 68 fős kedvelő tábor mind azt bizonyítja, hogy mellettem vagytok, és jó az amit csinálok. 

Nike+ edzésnapló 3.rész

Ma is teljesítettem a kötelességemet edzés terén. Hétfő van, úgyhogy 30 perces Body Flexor. Az eleje nehéz volt, de a végére egészen belejöttem. Amikor letelt a 30 perc akkor éreztem, hogy csináltam valamit, de már nem akartam meghalni ahogy anno az első edzés alkalmával. Szóval nagy vállveregetés nekem, mert amennyire torna/edzés ellenes voltam, annyira lelkesen és lelkiismeretesen csinálom. Persze ezt senki nem írja elő, senki nem tart fegyvert a fejemhez, hogy muszáj megtennem. Ezt magamért csinálom, mert én akarom, a szabad elhatározásom volt az egész. Láttam sok cikket arról, hogy x kilót lefogyott valaki. Aztán 2-3 hónapja elkezdett motoszkálni a fejemben, hogy vajon nekem is sikerülne híznom? Mert könnyű lehet legyinteni, és azt mondani, hogy nekem ez nem megy, ilyen az alkatom, genetikai örökség, stb.

Nike+ edzésnapló 2. rész

Először is Boldog Mikulást, Boldog Télapót Minden Kedves Olvasómnak! :)

Remélem mindenki jó gyermek volt, és kapott valamit a tiszta csizmájába :) Én kaptam, méghozzá a Nike-tól és jó kis jóga órát. Vagyis inkább jóga negyedórát, mivel 15 perc volt a program. Viszont az kemény 15 perc. De ezt a keménységet majd idővel megszokom, csak az eleje nehéz, úgy ahogy más dolgoknak is. Ahogy a dal is mondja: „Tudod, az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszokod.”

Fotó Friday - Photo Péntek *2*

Péntek van, tehát az aktuális Fotó Friday - Photo Péntek ideje. Ma is számos jó kis képpel készültem, és amíg válogattam őket rájöttem, hogy ez nem is olyan könnyű meló. Mert rengeteg képet megtekintek mire összeszedem a tökéleteseket. Főleg úgy nehéz, hogy csak spontán választok ki képeket, mármint nincs tematikám, hogy az adott témakörökre szűkítsem a keresést, hanem csak pörgetem a fotókat, és ami megtetszik azt mentem a speciális FF-PP mappába és onnan már könnyebb a dolgom. Szóval emögött a kis heti rendszerességű "rovat" mögött is kemény munka zajlik, de természetesen élvezem, hiszen különben mért csinálnám?

Na, de ne  beszéljek írjak már ennyit, hanem jöjjenek a képek, amik ismét változatosak, és az én ízlésemet tükrözik.

Nike+ edzésnapló 1. rész

Nos, ugyebár folyamatosan csinálom a hízókúrát (ha nem tudod miről is van szó, akkor ITT megtalálsz minden információt) és ennek a része az is, hogy tornázok/edzek, kinek hogy tetszik. Mindezt pedig a Nike+ Training Club alkalmazás segítségével, amiről pedig ITT olvashatsz.

Egyszer már belevágtam a programba, de külföldi kiruccanásom miatt ez abba is maradt. Na de pánikra semmi ok, hazatértem és ismét elkezdtem a tornát/edzést. Ugyanis az tuti, hogy BOMBANŐLESZEK és ebben meg se állíthatnak!!!

Az edzésterv a következő: 4 héten keresztül megy, heti 3 alkalommal (hétfő, csütörtök, szombat) és 3 különböző idejű edzéssel. Az első minden hétfőn egy Body Flex ami 30 perces, a csütörtöki edzések 45 percesek, de a nevük minden héten más:  Tighten Up - Dream Team - Body Buffer - Pump Station, a szombati pedig mindig egy 15 perces Dynamic Yoga. 

Városom díszkivilágításban

Az ünnepi hangulat megérkezett az én városomba is. Egyik este sétáltam egyet és közben csináltam pár képet. Sajnos így gépen már nem tetszenek annyira mint a telefonomon, de azért igyekeztem úgy szerkeszteni, hogy a lényeg átmenjen :) Persze élőben minden szebb mint egy fotón, de nem láthatja úgy mindenki. Azért remélem, hogy tetszenek majd a képek. Ez ma egy ilyen villám bejegyzés, mert már vége is, de a lényeg a képeken van.

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Életem legnagyobb baklövése

Ismét eltelt két hét, és újabb VKP-hoz érkeztünk el. Ma életem legnagyobb baklövéséről kell írnom, és ez azért elgondolkodtató ügy. 

Mindenki követ el hibákat az élete során, tökéletes ember nincs. Ezek nagy általános igazságok, amelyekre mondhatjuk, hogy közhelyek, de attól még igazak. Nem vagyunk büszkék az összes lépésünkre, mindenkinek akadnak sötét foltok a múltjában. Éppen ezért nehéz is talán eldönteni, hogy melyik az amelyik megérdemli a legnagyobb kifejezést. Mert az elkövetés pillanatában talán óriási hibaként éljük meg, de évek múltán talán még nevetni is fogunk rajta.

Zöldkártya felülvizsgálat :D

Halihó! :) 

Hétfő van, egyesek szerint HATEfő. Nekem egyelőre nincs vele problémám mivel, hogy én itthon az ágyban töltöm általában a hétfőket. Meg a keddeket is, ja és a többi napot is :D Na jó nem, ez így nem igaz. Ki szoktam kelni az ágyból amikor éhes vagyok, és amikor fürdeni megyek. Ja, és kedden meg csütörtökön angol tanfolyamra is járok. Szóval kikérem magamnak, nem vagyok naplopó. Csak egyszerűen nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy azt elképzeltem. Mindegy, majd lesz ez még így se. Ja, és közben december lett, úgyhogy a karácsony-imádók örülhetnek, én idén a drága Keresztlányom miatt fogom élvezni, mert neki ez az első karácsonya. Persze a Keresztfiam is egy nagy boldogság nekem karácsonykor. Imádom ahogy bontja izgalommal az ajándékokat. Ha másért nem is, de értük mindenképp megéri. :)

Fotó Friday - Photo Péntek *1*

Sziasztok!

Nagy hírem van a számotokra! Új témát vezetek be, ez pedig nem más, mint a Fotó Friday - Photo Péntek. Ez egy inspirációs téma lesz, ahol különböző képekkel mutatom be, hogy engem mi inspirál, vagy melyek azok a képek, amik megfognak engem, amik hatással vannak rám. Általam követett bloggerek, Suz'n és Szilvi is írnak ilyen posztokat, és mindig úgy kedvet kapok tőlük, így hát gondoltam én is bevezetem ezt. A neve pedig azért ez, mert ma döntöttem el véglegesen, hogy megcsinálom, és mivel péntek van így ezt a nevet kapta. Igyekszem minden héten jelentkezni, és minél változatosabb képekkel, témákkal. Valószínű a heti rendszerességű témák száma bővülni fog, és ha van valami amiről szívesen olvasnátok rendszeresen, akkor ne habozzatok billentyűzetet ragadni.

Hízókúra-beszámoló

Nos, az elmúlt 10 napban amíg angol földön voltam addig bizony rendesen elsumákoltam a hízókúrás naplóm vezetését, amiért ejnye-bejnye, meg képzeletbeli két nagy saller :D Természetesen van rá mentségem és magyarázatom. A házban nem volt mérleg, és Andreina lusta volt utána nézni a kalóriáknak meg a többinek. Tudom tudom, nem szabad lustának lenni, és szégyellem is magam rendesen. Tényleg. Igazán. Ne húzogasd a szemöldököd, és ne vágj "na persze" arcot. Igenis furdal a lelkiismeret.

Komolyan azt hittem, hogy fogytam, mivel nem is ettem olyan rendszeresen mint itthon, meg nem is jegyzeteltem, ahhoz képest újabb fél kilóval gyarapodtam :) Hű meg ha. Ráadásul a Nike+ Training Club-os programom is lefulladt, mivel tornázásra abszolút nem volt alkalmas a szoba, mert olyan kicsi, hogy képtelenség lett volna elférni. De aggodalomra semmi ok, nekivágok újból. Úgyis csak egy edzést csináltam meg, szóval nem megy kárba sok munkám. 

Anglia - part 3

Lassan szerintem már külön menüpontot fogok csinálni Angliának :)

Na, de Hejjhóó!!! Megérkeztem magyar földre, aki nem tudja, annak gyorsan elmondom, hogy idén harmadszor jártam Angliában és a mostani alkalommal 10 napot tartózkodtam ott. S, hogy miért is voltam egy év alatt ott ennyiszer? Hát, hogy úgy mondjam ismerkedés céljából. És most ez itt nem a társkereső rovat :D Angliával ismerkedem, meg a klímával, ja és szűkebben Oxforddal. Ugyanis jövőre ha minden jól megy, akkor szedem a sátorfám és húzom a belem bőröndöm kifelé. Igen, valószínű elhagyom a piros-fehér-zöldek területét, és megmondom őszintén, hogy egyelőre egy kicsit se fáj a szívem. Nem akarok nagyon belefolyni a dologba meg a politikába, de ami itthon megy az nekem sok(k) és ezért inkább dobbantok. Persze én is számoltam azzal, hogy itthon van egy életem és nem lesz leányálom majd elköszönni azoktól akiket szeretek. De hála égnek támogatnak mindenben és mindenki azt akarja, hogy nekem jó legyen és boldog legyek. Így talán kicsit majd könnyebb lesz. Persze ezen még kár filózni, mert  még jócskán van időm, hiszen még az angol tanfolyamot is be kell fejezni és ha minden igaz akkor folytatom a kis csoportommal a tanulást és lehúzunk még egy kurzust, tehát szerintem jövő tavasz végén lesz csak vége. 

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Sminkes táska

Ma ismét VKP! :) A mai téma kissé messze áll tőlem, mivel nem szoktam sminkelni. Ha pedig mégis, akkor nagyon minimális sminket teszek fel, ami kimerül a szemceruza és szempillaspirál kombinációban. Ennek pedig több oka is van: egy, hogy abszolút nem vagyok olyan igazán csajos csaj, tehát tök jól érzem magam farmerban, pólóban és edzőcipőben (ehhez pedig nem igazán illik a cicomás smink, a másik oka pedig az, hogy a kézügyességem már-már egyenlő a nullával, szóval meg sem tudnám csinálni azt amit esetleg elképzelnék. Persze sok sok gyakorlással biztosan fejlődnék és sikerülne szép sminkeket készítenem, de jó vagyok én így is :D 

Pesten járt az ősz

Hi! Ciao! Hola! Szia! - kinek hogy tetszik :)

Tegnapi nap folyamán Pesten kóricáltam, ugyanis több dolgom is akadt a fővárosban. Mama műtét utáni rehabilitáción van szóval első teendőm volt meglátogatni őt. Aztán meg mennem kellett a WestEnd-be, mert megérkezett az ajándékmegrendelésem (titok mi az, mert ha netán az illető is olvasná a posztot akkor lebukok). Na, de ezek a részletek annyira nem is érdekesek, mert Mama hála égnek jól van, holnap már száguldozik is haza. Nos Mama a Hungária körúton tartózkodik, és nekem onnan kellett eljutnom a Nyugatihoz. Meg is néztem már itthon, hogy ez miként is kivitelezhető, hát trolival. Nagyon jó, kevés séta, rövid utazás. Ballagtam is a megállóba, és mikor odaértem akkor szembesültem vele, hogy jegyautomata, vagy bármiféle jegyárus az ott nem létezik. Semmi gond, felugrottam a BKK honlapjára és megnéztem, hogy hol van legközelebb jegyárusítás. Két lehetőségem volt: Mexikói út vagy Széchenyi fürdő. 

Nike+ Training Club - avagy edzés Nike módra

Kész, végem, mindjárt meghalok. Úristen. Vizet. Levegőt. Kampec. Én beadom a kulcsot. Nem, nem és nem. Nem adom fel, megy ez nekem. Vagyis menni fog, csak bele kell jönnöm. De nagyon el kell kapnom a fonalat ha bírni akarom a strapát. 

Nos, hogy mindenki értse miről is akarok itt beszélni, elmesélem a sztorit. Ugyebár nyomom ezerrel a hízókúrát. Aki nem tudja miről is van szó, az ITT megtekintheti az eddigi bejegyzéseket a témában. Szóval a fejembe vettem azt is, hogy mivel nem csak egy nagy zsírpaca akarok lenni (ami amúgy tuti sose lennék, de biztos ami biztos) ezért kell valami kis edzés. 

Popsira fel! :)

Jelentem, hogy a hízókúrát folyamatosan csinálom. Elkészítettem a kis hízókúrás naplómat, amelyben vezetem az adatokat. Igyekszem naponta ötször étkezni, ami legtöbbször sikerül is, valamint a napi 2 doboz Nutridrinket is szorgalmasan iszom. Az elmúlt 1 hétben a súlyom megindult felfelé, és ugyan még csak fél kilót híztam, de ez már nagyon jó haladás nekem. Én nem akarom elkapkodni a dolgot, nem célom, hogy x hét alatt x kiló. Csupán távolabbi terveim vannak ezzel kapcsolatba, mégpedig az, hogy nem érdekel mennyi időbe telik, de szeretném elérni az ideális testsúlyt. Itt pedig nem holmiféle előírt súlyról beszélek, persze én is utánanéztem azért, hogy mégis mennyi az annyi, de jelenleg az a cél, hogy jól érezzem magam a bőrömbe, és szeretnék végre egy S-es méretű nadrágot :) Folyamatosan motiválódok képekkel, és minden reggel úgy ébredek fel, hogy:

FCKYOU MINDENKI!!! ÉN AKKOR IS BOMBANŐ LESZEK!!! :D

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Ha nyernék a lottón

Szerintem mindenki elgondolkodott már legalább egyszer az életében arról, hogy ha nyerne a lottón azt a pénzt mire is költené. Mindannyian álmodozunk a mesés gazdagságról és arról, hogy egyszer ne legyen se nekünk se a családunknak anyagi gondjai. Ám az, hogy valaki nyert a lottón még nem feltétlenül jelent milliós összeget, hiszen a kis nyeremény is nyeremény. Én például többször megtettem már meccseket tippmixen, és volt, hogy a szerencse mellém szegődött néhány száz vagy 1-2 ezer forint erejéig. De én már ezeknek is borzasztóan tudtam örülni, hiszen abból újabb szelvényt tudtam feladni egy nagyobb összeg reményében.

Hello Monday! :)

Jó reggelt, jó hétfőt! :)

Tudom, mindenki nagyon utálja a hétfő reggeleket, és meg is értek mindenkit, hiszen a hétvégének vége és kezdődhet a robotolás újabb 5 napig. Az ember fáradt és hideg is van, annyira vonzó a pihe-puha ágy, de sajnos nem lehet ott heverészni egész nap.

De próbáljuk meg másik oldalról nézni ezt a fránya hétfőt. Ez a nap a hét első napja, ez a kezdet, a múlthét utáni megújulás. Nos, akkor talán pont a hétfő lehetne a legalkalmasabb arra, hogy valami újba kezdjünk bele, a rég várt változásokhoz vezető úton elinduljunk. Ha valóban hétfőn vág bele az ember ebbe, akkor lesz egy keret, egy körforgás ami rendszerezi az előrehaladást. Hiszen egy periódusban ha a hétfő az első nap, akkor a vasárnap lehetne az utolsó, és akkor heti rendszerességgel lehetne figyelni a változást.

Az első siker :)

Dobpergés...!!!! És igen! Nagy bejelenteni valóm van. 6 doboz Nutridrink elfogyasztása után megérkezett az első kilogramm. :) :) :) Ki tudtam volna ugrani a bőrömből amikor megláttam, hogy híztam. Olyan löket erőt adott ez most nekem, hogy megfogadtam feltornázok magamra legalább 10 kilót. Mert kell, mert muszáj, mert az egészségem a tét. Ha ezt a változást valóban a Nutri csinálta, akkor ha némi fejszámolást végzek, akkor megállapíthatom, hogy a 24 doboz elfogyasztása után 4 kilóval kell gazdagabbnak lennem. Ha ez valóban így lesz, akkor november végén már kérem is a következő adagot. Természetesen ha csak 2 kilót sikerül összekaparnom annak is nagyon fogok örülni, hiszen akkor visszanyerem amit elvesztettem. Folytatnom kell a Nutri terápiát, és nem szabad feladnom. Ha hiszek a hatásában, akkor segíteni is fog. A minap az előző Nutris posztomra kaptam a Facebook-on kommentet és nagyon megörültem neki mert pont olyan ember olvasta el, aki szintén hasonló problémákkal küzd. Ezért most amint ott ígértem szeretnék kicsit bővebben beszélni erről a kis csodaszerről.

Emlékek alkalmából

Halottak napja alkalmából egy kissé nehezebb hangvételű poszttal jövök. Nos én nem vagyok oda túlzottan az egynapos ünnepekért, de még a Karácsonyért se. Egyedül a névnap, szülinap és a szilveszter az amire azt mondanám, hogy oké legyen. Engem nem érdekel a Valentin nap, nem érdekel a Nőnap, nem érdekel a Húsvét, a Pünkösd. Sőt, sajnos egyelőre az Anyák napját se tudom igazán kedvelni. Pedig az tényleg egy szép ünnep, de mivel engem már onnan fentről lát az Édesanyám így nincs túl sok boldogság számomra május első vasárnapján.

A mai nap sem épp örömünnep. Ma van azoknak a napja akik már nem járnak-kelnek velünk a lakásban és mint földi létező megszűntek. Nem szeretem sem kimondani sem leírni azt a szót: halott. Kisebb koromban a halál és a vele kapcsolatos dolgok mindig félelmet keltettek bennem. De talán ez valahol normális. Később aztán úgy kezdtem el hozzáállni a dolgokhoz, hogy aki meghal elmegy az továbbra is itt van velem, csupán nem látom már őt. A mai napig ezzel a tudattal élek együtt, csupán társult mellé az az érzés, hogy igenis akármennyire is képzelem, hogy itt vannak velem az mégsem ugyanaz. Nekem szükségem lenne a beszélgetésre, a közös nevetésekre, az, hogy leüljünk együtt enni, hogy meg tudjam ölelni és tudjak adni az arcára egy puszit. Ezek fontosak lennének.

1000 köszönet :)

Ma reggel csodás napra ébredtünk :) A blog ugyanis elérte, hogy 1000 alkalommal lett megnyitva! :)

Hízásra fel! :)

Igen, mindenki jól olvasta a címet, nem elírás és nem is vicc. A mai világban, amikor naponta megtalálható a szennylapokban magazinokban legalább egy olyan oldal, ahol arról regél a cikkíró, hogy "10 tipp a tökéletes alakhoz" vagy "10 tipp hogyan adj le x kilót karácsonyig" én bizony a plusz kilókért fohászkodom nap mint nap. Sőt, több éve könyörgöm a sorsnak, hogy csak egy kicsit mozduljon meg a mérleg nyelve, de ne balra, hanem jobbra, és közben azon gondolkodom, hogy amíg a média gyöngyszemeiből folynak a fogyókúra ötletek és szentszavak, addig velünk vékony emberekkel mi van? Velünk nem foglalkoznak?

Depis hétfő

Tegnap befordulós napom volt. Havonta egyszer tuti van egy ilyen nap, mert mintha szüksége lenne rá a szervezetemnek. Pedig nem direkt alakítom így a dolgokat, egyszerűen úgy alakul, hogy szépen becsukom a szobám ajtaját, befekszem az ágyba, jól betakarózom, és filmet vagy sorozatot nézek, és kb. 20 percenként bőgök. A könnyek által pedig nem csak a szemem, hanem a lelkem is megtisztul, könnyebb lesz. Egyszer egy barátnőm mondta nekem azt, hogy "Te szeretsz sírni, te szeretsz szenvedni." Milyen igaza volt :D Az ilyen napokon egyedüllétre van szükségem, és hagyjon mindenki békén. Ez pedig azért kell mert utálom ha sírni látnak, így ha depis nap van, akkor a minimális kötelező együtt kajálásokon kívül messzire elkerülöm a családot is.

Októberi péntek reggel

Reggel mikor kinyitottam a szemem, és kinéztem az ablakon, csak a borús szürkeséget láttam. Aztán ahogy jobban figyeltem, hallottam is azt az ismerős kopogást, ahogyan a tetőt veri az eső. Igen, esik. És ez így október vége felé már igen normálisnak mondható időjárás. Nem vagyok túlzottan oda az esőért, de egy ideje már amikor esik mindig arra gondolok: nesze nekem, tessék szokni! Ilyenkor pedig egy kicsivel máris jobb a kedvem, mert elkalandozhatok a jövőről szőtt álmaim felé, és mindjárt szépnek látok mindent...igen még az esőt is. Ezután pedig egyre több jó dolgot tudok felsorolni, ami vonzóvá teszi ezt az időjárást.

Ott van kezdetnek az, hogy mivel esik, így meg tudom győzni magam arról, hogy 100%-ig jogom van egésznap ágyban feküdni, takaró alatt és sorozatot nézni (mondjuk akkor is ezt csinálom ha nem esik, csak akkor némi bűntudattal :D).

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc évszak

 Nos, elérkezett egy újabb VKP idő. A mai téma pedig az, hogy a kedvenc évszakunkról kell írni.


Én minden évszakban találok valami szépet, valami varázslatosat. Télen a hóesést, tavasszal azt, ahogy a föld virágba borul, nyáron a kevés ruhát és a szikrázó napsütést, ősszel pedig a színes faleveleket. Mindez olyan csodálatos. Mindegyik ad valamit a világnak, és ettől lesz teljes a körforgás. A négy évszak miatt lehet érezni egy év múlását.
Mégis, ha választanom kellene, akkor a tavaszt választanám. Mindig azt hittem a nyár a legjobb, mert ugyebár minden diák a hosszú nyári szünetet élvezi, valamint a strandolást, és a hosszú nappalokat, a megannyi bulit. Ez mind szép is, meg jó is, ráadásul nyáron van a szülinapom, ami még egy ráadás minderre. De valahogy ahogy egyre csak rohannak felettem az évek, úgy haladtam a tavasz felé.

Szép volt fiúk!

Felháborodással indul a reggel. Yeeee, már olyan régen volt ilyen csodás reggelem...francnak se hiányzott. De kezdem a legelején. Valahol az interneten olvastam a "Magyarország angolul tanul" című kezdeményezésről, ami arról szólt, hogy naponta kap az ember 5 kifejezést példamondattal együtt, és mindezt 30 napon keresztül. Gondoltam milyen jó móka lesz, hiszen úgyis angolt szeretnék tanulni, így hát éltem is a lehetőséggel, és feliratkoztam a napi 5 ingyenes kifejezésre. A regisztrációs levélben azt írták, hogy aki mind a 30 levelet megnyitja és így napi 5 percet szán angol tanulásra, az a 30. nap végén ajándékot kap, ami egy kuponfüzet, és különböző szolgáltatóknál lehet beváltani (könyvesbolt, angol tanfolyamok, stb.), továbbá kitölthet egy tesztet is, ami megmutatja, hogy mennyit sikerült megtanulni a kiküldött kifejezésekből, és ezen felül egy nyereményjátékban is részt vesz, így az ajándék kuponfüzet mellett még nyerni is lehet. Én alapjáraton nem dőlök be az ilyen nyereményjátékoknak, mert nem hiszek nagyon bennük, de ennél azt mondtam, hogy hát mindenképp hasznos lesz, mert csomó új kifejezést megtanulhatok, nem is érdekelt az, hogy én most nyerjek.

Személyes (I. rész)

Miközben néztem épp egy sorozatot, rájöttem, hogy szeretnék valami személyeset is adni magamból azoknak, akik idetévednek és elolvassák ezt a posztot.


Egyelőre rövid kis bejegyzés lesz, csak hirtelen ami eszembe jut. A sorozatról jutott eszembe az, hogy betekintést nyújthassak a lelkembe, így most elmondanám, hogy szeretem a sorozatokat. A szappanoperákat. Igen, azokat, amikről az embereknek a nyugdíjasok jutnak eszükbe. Amiken jókat lehet sírni, amik miatt el lehet hinni, hogy bizony létezik az a herceg és egy napon belovagol a fehér lovon, és csillogó gyémántot húz az ujjunkra és elvágtat velünk a naplementébe. 

VKP kedvenc zenék, bővített kiadás

Az előző VKP posztomhoz (amit itt olvashattok) szeretnék némi kommentet fűzni ebben a bejegyzésben, ugyanis több blogger posztját is elolvastam a témában, és jó volt olvasni, amikor leírták 1-1 zenénél, hogy az mit is jelent nekik. Én ezt kihagytam, pedig bele szerettem volna írni, csak szorított a határidő és nem volt rá időm. Most viszont akkor szeretném én is leírni azt, hogy mit jelentenek nekem a felsorolt dalok, valamint ki is bővítem a listát.

Nos, lássuk is akkor. :)

{Vigyázz, Kész, Posztolj!} - Kedvenc zenék

Mint a címből is kiderült, ma a kedvenc zenékről lesz szó. Mivel nem szeretném ha csak ilyen lista szerű felsorolás lenne, ezért írnék pár dolgot magamról ezzel kapcsolatban. Én kérem szépen popper vagyok. Persze ez így elég erős kijelentés, mert nem csupán pop zenét hallgatok, viszont nem tudnám magam elképzelni ahogy mindenféle hörgős zenére rázom a hajam, valamint azt sem tudom elképzelni, hogy egy monoton szögelős, kalapácsolós zenét élvezzek valaha. Vannak persze jó rock zenék is, meg persze a szögelős zenék közt is akad elviselhető, de ezek inkább a nyugisabbak, amik a pop irányába hajlanak.

Napi gondolat

 

 Inkább megyek a szívem után és fájjon később a fejem, mintsem menjek a fejem után és fájjon később a szívem...

Rímfaragó

 

Miért nem vagy képes megmondani, bele a szemembe?

Miért teszel az utamnak folyton keresztbe?

Egyszerűbb lenne megmondani, hogy ennyi volt, viszlát édes

Nem kellenek a szép szavak, hisz mindegyik túl mézes.

Mért hitetted el velem, hogy majd semmi sem változik?

Kettőnk közül az én lelkem távozik

De ne félj, nem halok bele a bánatba,

Csak belevágok valami ismeretlen távlatba.

Menj ha neked így jó, én nem állok az utadba

Ne feledd, kitörölni nem tudsz, ott vagyok a múltadba.

Ne felelj, nem kell a kérdésekre válasz

Viszont azt ígérem engem többé nem bánthatsz.

Itt van a ma

Itt van a ma, itt van a most. A tegnap, a múlt pedig ott. Maradjon is azon a helyen. A jövő pedig még nincs itt. De ne is siettess semmit, mert a holnap is eljön majd, meg az azután is. Hisz így megy ez, így kerek a világ.

Az biztos, hogy ma élsz. Az már a te döntésed, hogy hogyan. Belesüllyedhetsz a bánatba, abba az álló vízbe, amiben vagy. De ki is léphetsz az állandóságból. Csak akarnod kell. Én azt mondom, hogy mindig az a legjobb, ha valami újba kezdesz. Olyan szép a világ, és olyan változatos az élet. Tedd azzá magadnak. Menj, ugorj fejest a közepébe. Próbálj ki olyanokat, amiket eddig nem. Hidd el, egy csodás élményben lesz részed. Most pedig ne gyere azzal, hogy nincs neked erre időd. Képzeld, hogy van. Amire szeretnéd, arra lesz.

Mássz ki a mókuskerékből, mert bizony azon kívül is van élet. Szakíts a monoton élettel, és pörögj fel. Nem fogod megbánni. Mindenki meg fogja érteni, hogy neked erre most szükséged van. Meg kell, hogy értsék. De legelőször neked kell elhinned, hogy igenis szükséged van az újra, a változásra.

Csodák

Az életünk olykor túl gyorsan rohan. Hajt minket, egyre csak hajt a holnap felé. Olyan ez, mint mikor vonaton ül az ember. Kinézel az ablakon, és látod, hogy a közeli dolgok csak úgy suhannak tova. Egy pillanat töredékéig látod, és már el is tűnt a látótérből. A messze lévő dolgok ugyan lassan, de szintén közelednek, vagy már haladnak is tovább. Épp csak láttad, még közel sem mentél, máris a semmibe veszett. Őrült tempó ez.

De ne akard megállítani soha. Hiába próbálkoznál, nem tudod. Ne fájjon az, ha van amit csak rövid ideig láthatsz. Annak bizonyára úgy kell lennie. Néha kellenek az álmodozások, a vágyakozások. Ha mindig megkapnál mindent, ráadásul annyi időre, amennyire szeretnéd, akkor mégis mi után vágyakoznál? Mi lenne az álmod?

Nem lennének olyan varázslatos pillanatok. Hiszen a varázs attól olyan gyönyörű, hogy akkor jön, amikor nem várod. Betoppan, megtörténik. Vágytál rá, és megkapod. Ez szerintem egy leírhatatlan érzés. Mint mikor Karácsony közeledtével nagyon vágysz egy ajándékra, és végül ott ragyog a fa alatt. Ezek azok a percek, amikor tényleg felhőtlenül boldog vagy. Mikor a csoda megtörténik, és tiéd az amire vágytál.

De egyszer a csoda is megszűnik. Viszont jön helyére majd új. Hiszen mindig van valami, amit nagyon szeretnél. Pont ezért mondom azt, hogy ne fájjon akkor se, ha nem történhet meg többé.

Egyszer a tiéd volt, és így a tiéd is marad örökre.

Sors

Bizonyos szálak összekapcsolódnak az életedben. Akkor is, ha nem akarod. Futhatsz, menekülhetsz, utolérnek.

Tiltakozhatsz érzések ellen, attól még érezni fogod őket.
Utálhatod a telet, de attól még el kell viselned minden évben.

A sorsod bizony létezik, a maga valójában. Lehet nem hiszel benne, gondolhatod, hogy ez csak valami maszlag. De egy nap majd be kell ismerned, hogy bizony van ami nem lehet véletlen.
Vannak amiket nem kerülhetsz ki, nem kerülhetsz el. Szembejönnek, eltarolnak, a földbe süllyesztenek. Vagy épp feltörnek, és a magasba emelnek.

Alfából omegát, és omegából alfát csinálnak olykor. Mint a hurrikán, ami a semmiből jött, lerombolnak mindent, és ami megmaradt, abból kell gazdálkodnod. De szerintem ez hihetetlen módon érdekes. Van egy kupac valamid, és ha elég elszánt vagy, akár egy egész világot építhetsz belőle magadnak. A kitartásod kell hozzá, meg a fantáziád.

Goodbye

Menj. Fordulj csak el nyugodtan. Már nem kellesz. Fuss, rohanj messze tőlem, és nem is kell, hogy visszanézz.

Más már a mi világunk. Szétcsúszott a kép, ami kettőnket ábrázolt. Már nem egy helyen van dolgunk. Megfakult a szín, megfakult a kapcsolat. De ne bánd. Én sem bánom már.

Én hagylak menni, hisz nem tarthatlak fogva. Egy ideig nem akartam, hogy távol légy. Ma már tudom, hogy jobb ez így mindenkinek.

Már én sem az vagyok, aki régen, és te sem. Nincs ezzel gond, a világ változik. Mi is változunk. Én megőrzöm a boldog perceket.

Csak egyet kérek. Ne bántsuk egymást. Váljunk el csendben. Ne okozzunk még nagyobb fájdalmat egymásnak. Mert ugyan megszakadt valami, de ne hagyjon keserű szájízt maga után. Ha meg kell halnia, hát legyen úgy. Annyit kérek, hogy legyen szép ez a halál. Fájdalmas, mert nem lehet boldog mikor valakik elbúcsúznak egymástól. De ne maradjon gyűlölet, csak béke.

Fogadd el te is, hogy nincs tovább…én is ezt teszem. Gondolj rám majd mosolyogva. Ne csillogjon könny szemedbe soha. Őrizz meg minden szép percet.

Én örökké így fogok majd emlékezni rád. Elengedem a fájó perceket, és örökké szépnek látom majd azt ami valaha közöttünk volt. Mert szép volt.

Örökké szép marad.

Kapcsolat

Emberek, akik az életedben vannak. A nevek változnak, az események szintén.

Emlékek, amik maradnak, és amik eltűnnek. Csak azok vésődnek az agyadba, amelyek igazán fontosak. Amire később nem lesz szükséged, az a feledésben merül.

Kapcsolatok. Van, ami épít. Van, ami rombol. Így megy ez. A kapcsolatok is változnak. Akad olyan, amelyik megszakad, de van olyan, amelyik kialakul, épül.

A sors eldönt mindent. Hogy mi marad, és mi megy. Vagy ki marad, és ki megy.

Viszont mindenkitől és mindenből kapsz egy darabot, amelyet így vagy úgy, de tovább viszel. 

Ne várj egyiktől se semmit. Köszönd meg, amit hozott, legyen az bármi. 

Hoznak majd könnyeket és nevetést is. Lesz amelyik fájni fog, lesz amelyik boldoggá tesz majd.

Viszont van egy olyan kapcsolat, ami mindenből adni fog, és minden maradni fog. 

Ez talán a legbonyolultabb, de a legértékesebb. 

Ez az, amit saját magaddal kötsz.

Higgy magadban

Lehet lesznek még napok, amikor nem fogod bírni, és zokogni fogsz.

Ne bánd.

Jöjjön.

Tudnod kell, hogy abból is fel fogsz majd állni.

Minél többször esel el, annál jobban fogja bírni a tested a zuhanást, és a becsapódást. A lelked is bírni fogja, meg a szíved is. Lehet lesz rajtuk megint törés, lesznek majd elvarratlan szálak, de ne félj. Minden a helyére fog majd állni, csak ki kell várnod. Be van időzítve, mint egy bomba. Pont akkor robban és áll le, amikor kell.

Persze van, hogy úgy érezzük ez most nem jókor történt. De bizony, pont akkor és ott. Mindennek meg van a helye és az ideje. Nem mi irányítjuk. Jön, és történik. Mi meg állhatunk, és teljesen összezavar, mert miért történik...?? Idővel kiderül. Minden letisztul, és értelmet nyer.

Akkor pedig jó érzés lesz tudni, hogy élsz, hogy túlélted.

Erős vagy. Annyira, hogy el sem hiszed.

Lehet még csak csodálod azokat, akik emelt fővel viselik a legnagyobb kínokat is, és közben talpon vannak.

Az arcuk nem rezdül, minden tökéletes körülöttük. De lehet, hogy csak körülöttük az. Belül meg lehet óriási a kavalkád, sőt szerintem az is. Csak nem látni, nem mutatják, mert elbírnak vele egyedül. Tudják mikor lehet sírni, és hogyan segítsék magukat.

Te is meg fogod tanulni ezt. Te is képes leszel rá.

Mosolyog az arcod, a lelked meg zokog. De ezt nem kell tudnia mindenkinek, elég ha te tudod, mert csak te tudsz segíteni önmagadon.

Erő. Ha csak ez lenne minden amid van ezen a világon, akkor is lenne holnapod. Mert az erő az egyetlen olyan dolog, ami képes felsegíteni a földről, ami képes megölni a fájdalmat.

Nem mondom, hogy nem kell azért tenned, hogy legyen erőd, hiszen dolgozni kell rajta. Építeni, gyűjteni.

De neked is megy, ugyanúgy ahogy másnak is. Csak ne hagyd legyőzni magad.

Amint megtanultad, hogy miként építsd fel újra a lelked, onnantól kezdve semmi nem fog megölni.

Higgy magadban, és akkor nem pusztíthat el semmi!

Időzítve

Mindennek eljön a maga ideje, csak ki kell várni.

Türelemmel.

Minden időzítve van. 

Aminek és akinek dolga van veled, az be is fog következni.

És mikor?

Amikor a legkevésbé várod.

Mikor nem helyezel rá fölösleges energiát.

Mikor már nem is akarod annyira.

Szükség van rá

Amit régen fájdalomnak éltem meg, az most erősebbé tett, és tudom, hogy minden pofon kellett az élettől.

És ma már ha fájdalom ér, akkor tudom, hogy túl fogom élni, és fel fogok állni.

Akár egyedül is, mert van hozzá elég erőm.

Sőt, mindig egyedül akarok felállni!!!

Ne is segítsen senki. Nem kell.

Mert akkor nem marad bennem nyoma.

Az pedig kell.

Szükség van rá, mert adni fog valamit, ami épít majd.

Egyedül nem megy...Dehogynem!

Úgy érzed itt a világvége, mert ő nincs már melletted? Úgy érzed nincs kiút? Akkor jól figyelj.

Mindig van holnap, mindig van tovább. Mért ne lenne? Hisz élsz! Tudod mit? Élni is fogsz. Nélküle? Akkor hát nélküle.

Nem mondom, hogy könnyű egy szakítás vagy egy válás. Bár válásban nem volt még részem, de szakításban igen. Volt, hogy elhagytak, és volt, hogy én hagytam el. Egyik helyzet sem könnyebb. Mindenki emlékszik a kezdeti boldogságra, a romantikus estékre, gyönyörű közös reggelekre. Sőt, ilyenkor mindenkiben élénkebben élnek a boldog percek, mert ragaszkodik hozzá. Nem akarja elfogadni, hogy nem megy. Pedig mindenkinek jobb lesz, ha esélyt ad magának és a másiknak is, hogy megtalálja az igazi boldogságot. Tudom, most jön az, hogy: „Vajon lesz más, aki majd szeret? Lesz más, akivel boldog lehetek?” Nos, bármilyen hihetetlen is, de lesz. Hidd el, nem vagy semmivel sem kevesebb, mint a kapcsolat kezdetén. Talán most üresnek érzed magad, és zakatol a fejedben sok kérdés. Bizonytalan vagy, ez érthető. Hiszen most valami más jön, valami új. A magány. Félsz tőle. De tudod milyen lesz? Jó. Mert lesz időd. Arra, hogy átgondolj mindent, és arra is, hogy csak magaddal törődj.

Őszintén, de tényleg. Mikor volt utoljára, hogy adtál egy napot magadnak? Amikor csak azt csinálod, amit te szeretsz, nem kellett azzal foglalkoznod, hogy mikorra kell odaérned hozzá, vagy ő mikor jön hozzád. Nem tegnap volt ez, ugye?

Nem szégyen az, ha az ember magának akarja a legjobbat. S ha felmerült akár csak a gondolata is annak, hogy nem ő az igazi, akkor lépj.

Ha pedig pont te vagy a szenvedő alanya a dolognak, mert elhagyott, akkor hagyni kell elmenni. Hidd el, jönni fog valaki, aki jobb lesz neked. Ő is magának akarja a legjobbat, és ha nem te voltál neki, akkor nem szabad ragaszkodni hozzá. Máshol van dolga, és bizony neked is.

Nem mondom, hogy a szakítás után az a legjobb módszer, ha beleveted magad az önfeledt bulizásba. De ha te így érzed, hát menj és tedd ezt. Valakinek az segít, ha végig nézi az összes romantikus filmet, és kisírja magát. Mindenki másképp csinálja, mindenkinek más módja van arra, hogy túl legyen ezen a kínzó fájdalmon. Nincsenek kőbe vésett szabályok, hogy mit kell tenni ilyenkor. Viszont egy szabály igenis van, és ez a legfontosabb. Mindig azt tedd, ami neked segít. Mindig magadat vedd figyelembe. Hisz te élsz együtt magaddal. Senkinek nincs ilyen szoros kapcsolata veled, mint saját magadnak. Így bizony az is igaz, hogy te vagy egyedül az, aki a leghatékonyabban tud segíteni magán. Ne várj a csodára, és arra, hogy majd jön egy csillogó kéz a magasból, és segít felállni. Ez nem meseország, itt nincsenek ilyen varázslatos dolgok. Fogd meg a saját kezed, és határozottan rántsd fel magad a földről.

Idő kell ahhoz, hogy túléld. Nem könnyű elszakadni valakitől, aki ott volt hosszú időn át, minden egyes nap. Volt, aki szeret, és volt kihez odabújni. Tartoztál valakihez. Mikor ennek vége, az sosem könnyű. Meg kell látni a hibákat, és el kell fogadni: nincs tovább. Ilyenkor pedig édes mindegy, hogy te lépsz ki, vagy ő. Vége, és ezt muszáj elfogadni.

De kérlek, hidd el, hogy ez erősebbé tesz. Lesz egy páncél rajtad, és nem mondom, hogy ezen a páncélon nem fog majd több horpadás esni. Mert fog. Viszont akkor talán már tudni fogod, hogy mit kell tenned. Ne zárkózz be, engedd, hogy a napfény újra beragyogjon az életedbe. Mert bizony akarni fogja. Jön majd, és engedd, hogy szeressen. Ha pedig mennie kell, engedd őt útjára.

Valami

Valaki aki kell nekünk, valaki akit megkapunk

Valaki aki elhagy, valaki akit elhagyunk

Valami öröm, valami fájdalom

Valami áldás, valami ártalom

Valami jó, valami imádás

Valami bűn, valami megbánás

Valami pozitív, valami negatív

Valami képzelet, valami relatív

Valami hang, valami üvöltő

Valami csend, valami megszűnő

Valami véges, valami végtelen

Valami az álmom, valami az életem.

Vihar előtt, vihar után

Szerintem nincs olyan, hogy felhőtlenül boldog időszak. 

Lehet azért látom így, mert nekem még sosem jutott ki belőle. Viszont úgy gondolom, hogy ha az élet egyik területén süt a nap, akkor bizony máshol nagy vihar dúl. Vagy legalábbis úton van felé. 

Hiszen, ha belegondolok abba, hogy ha netán valaki kiemelkedő sikereket ér el a munkában, vagy akár a tanulásban, akkor az gyakran jár együtt azzal, hogy valamely téren viszont nincs meg ez a siker. 

Legyen az párkapcsolat, vagy épp a kikapcsolódás. Ha pedig a párkapcsolat jár épp a felhők felett, és hatalmas a boldogság, akkor vagy a karrier nem megy úgy, vagy netán a barátság. 

Sosincs olyan szerintem, hogy valaki huzamosabb ideig elmondhatja magáról, hogy felhőtlenül boldog, és az élete a maximumon pörög. 

Legyünk őszinték, és lássuk be, hogy bizony ez így van. Sosem vagyunk tökéletesen elégedett mindennel. Mindig találunk okot arra, hogy kedvetlenek legyünk. Ideig-óráig ragyoghat a nap, de bizony előbukkannak a felhők, és a villámok lesújtanak. Épp úgy, ahogy minden nyarat felvált a tél, úgy minden boldogságot felváltja némi szomorúság. 

És pont ahogy a nyár-tél dologgal is vagyunk, épp úgy látjuk a lelki állapotunkat is. A tél mindig hosszabb mint a nyár. Legalábbis annak tűnik. Vagy épp így vagyunk beprogramozva, hogy az amúgy egyforma időintervallumot szánt szándékkal, és valójában meghosszabbítsuk? 

Hiszen a boldogság olyan rövid volt, és miért nem lehet több, és hosszabb. Valamint egyáltalán miért kell a fájdalom, és a szomorúság? 

Szerintem pont azért, hogy ne legyen minden olyan egyhangú. Imádom a jó időt, és a nyarat, de tudom, hogy egész évben nem tudnám elviselni. Ha túl hideg van melegre vágyunk, viszont a +40 fok is túlzás. 

Érti ezt valaki egyáltalán? 

Nem vagyok mazochista, de igenis néha kellenek a rossz napok. Mert sokszor elfelejtünk igazán hálásak lenni a boldogságért. Mikor a padlón vagyunk akkor a fél karunkat odaadnánk egyetlen vidám napért, de mikor a jó ezüst tálcán jön, az valahogy olyan természetes, és elfelejtjük megköszönni. 

Egy másik elgondolásom pedig az, hogy temérdek alkalommal van úgy, hogy irigykedve nézzük más drága ruháját, vagy kocsiját. Sajnálkozunk azon, hogy nekünk ez miért nem adatott meg, bezzeg ő milyen szerencsés. 

Eközben elfelejtünk azon elgondolkodni, hogy vajon ő mi mást tett ezért? Lehet, hogy többet dolgozott, lehet jobban választott munkát. Vagy legalábbis az apja mindenképp. Na de nem akarok előítéletes lenni. Mindenki azt a helyzetet használja ki, amire lehetősége nyílik. Szerintem érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon ha mi is eleget tanultunk volna, vagy többet dolgoztunk volna, akkor nekünk is lehetne sokat érő autónk, vagy sétálhatnánk a vörös szőnyegen. 

Bár azt sem felejteném el megemlíteni, hogy a boldogság nem mindig mérhető vaskos bankszámlában. Mondjuk, kinek mit jelent a boldogság ugyebár. 

Visszakanyarodva eredeti eszmefuttatásomhoz, de mégis beleszőve az iménti gondolatszálat, nos...van, hogy épp a boldogságot irigyeljük valaki mástól. Lehet elsőre nem tűnik logikusnak, én mégis eljátszom a gondolattal, hogy bizony itt is előjöhet az, hogy ki mennyit dolgozott a boldogságért. Bár lehet most azt gondolod, hogy te mindent megteszel érte, és mégsem jön, nos akkor szerintem igenis valamin változtatni kellene. 

Szerintem a legtöbben abba a hibába esünk, hogy a tv előtt ülve álmodozunk egy gyönyörű alak után, aki csak úgy a semmiből kopogtat az ajtón, aztán hirtelen felébredve magunkra nézünk, és belénk hasít a keserű felismerés miszerint "nem vagyok én ehhez elég jó", vagy az "ugyan mikor kellenék én egy ilyen bomba alakú embernek". 

Látod, ez már önmagában egy óriási hiba, amin változtatni lehet, sőt kell is. Amíg te kevés, vagy szürke kis egérnek érzed magad, addig ez fog sugározni belőled, és bizony a külvilág ezt fogja érzékelni. 

Ha viszont el tudod hinni magadról, hogy a saját valódban szép vagy, akkor máris mást fogsz átadni az embereknek magadról. 

Néha érdemes lenne egy teljes alakos tükör elé állni és végig mérni magad. Van-e olyan része a testednek amit nem szeretsz? Ha igen, és változtatni lehet rajta, akkor tedd meg. Ha netán nincs semmi kivetni való a külsődön, mégis úgy érzed valami gond van, akkor bizony belül kell szétnézned. 

Na nem, nem a szekrényben, hanem a lelkedben. 

Vannak dolgok amik akaratunk ellenére fájdalmat okoznak, és hiába tennénk ellene, nem múlnak. 

Érdemes ilyenkor kicsit átúszni a túlpartra, és megkeresni azokat amik boldoggá tesznek. Ha akarod tedd egyedül, vagy hívj egy barátot, vagy a szerelmedet, és keressetek együtt olyan helyeket, programokat, vagy bármit ami szebbé varázsolja a napot, és ezzel együtt a lelkedet is. 

Lesznek fájdalmas időszakok, mert bizony nem lehet mindig teljes a boldogság. De talán az ilyen nehéz napok segítenek abban, hogy emlékezni tudj arra, ami valaha boldoggá tett. Vagy épp egy változás fog következni. Nem tudhatod, és én sem tudom. 

Azt viszont igen, hogy minden egyes fájdalom után több leszel valamivel, és hogy bizony épp úgy, ahogy a ragyogó napsütés után vihar jön, úgy a vihar után ragyogó napsütés. 

Muszáj harcolni

Muszáj harcolni, és erősnek lenni. Ez kell hozzá. Van aki erős, és harcol, van aki csak úgy belenyugszik mindenbe, és van aki fel akarja adni. 

Én nem tudom milyen lehet elgondolkodni azon, hogy itt a vége, és nem csinálom tovább. Hogy elég volt. Bele lehet fáradni, de csak egy időre. Szerintem igenis harcolni kell, és akkor is felállni, ha az élet jön és leterít...egy időre. Na olyankor kell a legeslegjobban törni előre, és nem hagyni, hogy ő erősebb legyen. Persze lehetnek néha nagyobb ütések tőle, ami újra leterít, de egy kis nyugi után fel kell húzni a kesztyűt, és elkezdeni ütni. Küzdeni. Harcolni. Ütni. Nem feladni. Ja, és igen... HINNI!!! Ez fontos. Mert ha nem hiszem el, hogy erősebb vagyok nála, akkor nem is leszek az.

A fájdalmak erősítenek

A fájdalmak erősítenek a legjobban. 

Azok visznek előre. Adnak valami pluszt, amit tanulságnak hívsz. Ha túléled -márpedig túléled- akkor olyan löket erőt kapsz, hogy szinte alig fér el benned. Talpra állsz, és több leszel. A hibákból, és a fájdalmakból tanulsz a legtöbbet. Amit elrontasz, az jó lesz majd valamire. Amikor valaki kitép belőled egy darabot, az is később erősít majd. Az elején még hiány, úgy érzed elvesztettél valamit, és semmi nem töltheti be azt az űrt. Aztán egy nap, majd felébredsz, vagy épp a délutáni kávét iszod, amikor rádöbbensz, hogy megint hiányzik valami. A fájdalom. Megszűnt. A régi űr helyére jött valami. Erő. Rájössz, hogy már nem is fáj. Ráadásul élsz. Megélted, átélted, és ami a legfontosabb....TÚLÉLTED! Ez valami hihetetlen, mámorító érzés. Önerőből, csak te voltál egyedül. Sikerült. Nagyon jó érzés. Hiszen mindig az a legjobb, amiért neked kell küzdened, amiért dolgoznod kell. Nem esik az öledbe, neked kell menni utána, vagy csak várni, hogy összeállj. Ami összetart, az pedig nem holmiféle ócska ragasztó. Az beton. Vas. Lelki páncél. Valami olyan, aminek van tartása. Ami erős. A részeddé válik, így te is az leszel. 

Erős.